INFORÁDIÓ 
2020. október 30. péntek
Alfonz

időjárás

klímaváltozás

hőmérséklet

budapest

Egy köztéri hőmérő 42 Celsius-fokot mutat a fővárosi Üllői úton, a Nagyvárad térnél 2015. július 8-án. Az országos tiszti főorvos július 4-től július 8-án éjfélig hőségriadót rendelt el, mert ebben az időszakban eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.

Drámai mértékben növekedett a hőmérséklet Budapesten

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna

Az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben az átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben: 4 Celsius-fokkal – idézte az InfoRádióban Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke az Európai Adatújságírói Hálózat elemzését.

Az Európai Unió Copernicus programjában összesen több mint százezer települést vizsgáltak Európában. A nagyvárosok különös figyelmet kaptak, 35 országban és ezek fővárosában elemezték az adatokat. Ez pedig kimutatta, hogy Budapest a második azon városok sorában, amelyeknél a leginkább emelkedett az átlaghőmérséklet az 1960-as évek óta – mondta az InfoRádióban Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A legnagyobb növekedést Rigában, Lettország fővárosában mérték. Az adatok szerint

körülbelül 4 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet Budapesten.

A Copernicus program egy nagy európai uniós adatgyűjtő és feldolgozó program. "Most igyekeznek átalakítani úgy, hogy az átlagember vagy bármilyen szakértő számára is hozzáférhető legyen" – mondta Lukács András.

Beszámolt arról is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnak is hasonló adatai vannak, de ennél kisebb mértékű növekedést mutatnak, körülbelül 2 Celsius-fokot.

"Hogy mitől van ez a nagy különbség, nem tudom,

de az biztos – és ezt megállapította a Nemzeti Éghajlatváltozási Program is, amelyet az Országgyűlés egyhangúan fogadott el –, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek leginkább kitettek az éghajlatváltozásnak. Tehát leginkább itt lehet a legnagyobb veszélyekre számítani az európai országok között" – mondta Lukács András.

Szavai szerint a legnagyobb problémát a nyári hőhullámok jelentik. Az utóbbi néhány évtizedben kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan nőtt a nyári hőségnapok száma. Ezeken a hőségnapokon pedig megemelkedik a megbetegedések és a halálozások száma.

Készült egy vizsgálat, amelyben azt kutatták, hogy miként hatott a halálozások számára 2000-2010 között az, hogy milyen mértékű és mennyi hőségnap van. Azt tapasztalták, hogy

több alkalommal is 30 százalékkal növekedett a halálozások száma

a korábbi évek hasonló időszakához képest, amikor nem volt hőséghullám.

Azt mutatták ki, hogy szinte országtól függetlenül mindenütt a nagyvárosokban és a nagyvárosok környékén volt a legnagyobb a hőmérséklet-emelkedés. Ez az elnök szerint annak tudható be, hogy ezek a területek le vannak burkolva, rengeteg az autó.

"Ha megnézzük, hogy milyen hőmérsékletű a talaj, amely fölött fák vannak, akkor azt látjuk, hogy nyári hőségnapokon általában nem melegszik fel 25 foknál magasabbra. Viszont az aszfalt akár 60 fokra, egy autó motorházteteje pedig 70 fokra is felmelegedhet. Tehát mint a kályha, fűtik a környezetet, és ebből adódik az, hogy a városokban sokkal magasabb a hőmérséklet, mint egy vidéki területen" – mondta az elnök.

Szerinte az elmondottakból következik az is, hogy mit kell tenni a hőmérséklet csökkentésért: mérsékelni a burkolt felületek számát, minél több természetes talajt, minél több fát, zöldterületet meghagyni.

Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Kapcsolódó hang

Budapesten 4 fokkal nőtt a hőmérséklet fél évszázad alatt
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018