eur:
394.07
usd:
365.69
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
dr. Jakab Ferenc virológus
Nyitókép: Gűth Ervin

Jakab Ferenc: rossz stratégia szabadjára engedni a koronavírus-járványt

Nagyon kevés az esélye annak, hogy természetes módon alakuljon ki nyájimmunitás a koronavírus ellen – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, aki szerint azok az országok, akik ebben bízva engedték szabadjára a járványt, rossz stratégiát követtek. A Pécsi Tudományegyetem tanára azt is elmondta, mit jelent az, hogy cirkulál a vírus. A teljes interjút szerda este hat órától, az InfoRádió Aréna című műsorában meghallgathatják, és itt az Infostart oldalon elolvashatják.

Mindenki számára beadható oltások nem léteznek, bizonyos betegségek megléte (például az immunszuppresszió) ugyanis ezt nem teszi lehetővé, ezért egy kiegészítő kezelésre is szükség lehet – hívta fel a figyelmet Jakab Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában. A vakcina a nyájimmunitás kialakulásában játszhat fontos szerepet – tette hozzá. Hiszen az oltás az, amivel fenntartható, hogy a lakosság mintegy 60-70 százaléka védett legyen, amely révén gyakorlatilag nem tud a járvány kialakulni.

A virológus példaként a kanyarót említette, amely az elmúlt években többször is felütötte a fejét hazánkban, és arról lehetett hallani, hogy járványokat okozott. Ez, mint fogalmazott, nem jelent mást, mint, hogy

az oltási fegyelem meglazult.

A kanyaró kórokozója ugyanis szintén közöttünk van, és ha bizonyos körülmények miatt az oltási háló fellazul, ismételte meg, akkor rést tud ütni a pajzson, és újra képes lehet fertőzni.

Ha a koronavírus esetében a nyájimmunitást elérjük – folytatta –, és a lakosság jelentős része immunizálva lesz, akkor az oltási kampány miatt nem tud a kórokozó terjedni, és nagyobb járványokat okozni.

Jakab Ferenc, aki a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője, szinte

kizártnak tartja, hogy a jelenlegi koronavírus esetében természetes úton alakuljon ki nyájimmunitás.

Emlékeztetett, Olaszországban, ahol rendkívüli helyzetet teremtett a vírus, és a mai napig nem csengett le a járvány, a ténylegesen igazolt fertőzöttek száma a lakosság 0,3-0,4 százaléka. Felételezve azt, hogy csak minden századik beteget találtak meg, akkor az ismert „hadiállapotok” mellett is csak a lakosság 30-40 százaléka esett át a fertőzésen és van védettsége – ami viszont még mindig csak a nyájimmunitáshoz szükséges limitnek körülbelül a fele. Ennek alapján ahhoz például,

hogy Magyarországon a nyájimmunitást természetes úton elérjük, itt „brutális körülményeknek” kellene lenni

– emelte ki.

A virológus szerint nem is szabad hagyni, hogy az új típusú koronavírus esetében természetes úton alakuljon ki a nyájimmunitás, mert az rengeteg áldozattal járna. Azok az országok, amelyek azt mondták, hogy „engedjük a járványt, és bízunk a nyájimmunitás kialakulásában”, azok rossz stratégiát követnek – tette hozzá. Ez enyhébb tüneteket okozó vírusok esetében elméletben elfogadható lenne, de jelen esetben egyáltalán nem tanácsos, ismételte meg.

A vírus nem tűnik el nyáron

Nem pezsgőt bontani kell most, hanem felkészülni arra, hogy nehogy gond legyen, ugyanis a korlátozások lazításával elindul az emberek mozgása, ami miatt a vírus új erőre kaphat. A kórokozó ugyanis nem tűnik el nyáron, a környezetben cirkulál.

A szakemberek sosem hasonlítják össze a koronavírus és az influenzát, mert két különböző kórokozóról van szó, most mégis azt lehet mondtani, hogy az influenzavírus sem tűnik el nyáron, csak lelassul a terjedési sebessége. Amikor viszont újra bekövetkezik a hidegebb idő, a tipikus influenza-időszak, akkor új erőre kap. A történelem folyamán néhány vírust ugyan sikerült megszüntetni, például a himlőt, mutatott rá Jakab Ferenc, ám ott csak egy nagyon kiterjedt oltási kampánnyal lehetett ezt megvalósítani. "Amíg ez nem történik meg, addig a vírusok körülöttünk keringenek, hol kisebb, hol nagyobb ütemben terjednek, és kisebb-nagyobb járványokat okoznak" – hívta fel a figyelmet a virológus.

A Pécsi Tudományegyetem tanárával készült teljes beszélgetést szerda este hat órától, az InfoRádió Aréna című műsorában meghallgathatják, és itt az Infostart oldalon elolvashatják.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×