A lárvák gyérítésének azért van jelentősége, mert minél kevesebb a számuk, annál kevesebb lesz később a kifejlett szúnyog. A katasztrófavédelem által felkért szakértők ezért hetekkel ezelőtt elkezdték felmérni a rovarok tenyészőhelyeit. Az egyre tavasziasabb időjárás hatására a nagyobb tavainknál a napokban megindult a lárvák fejlődése, ezért indokolt a védekezést megkezdeni.

Elsőként a Velencei-tó nádasaiban végeznek biológiai szúnyoggyérítést.

A biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt, fehérjét tartalmazó folyadékot juttatnak a vízbe, ahol a lárvák fejlődnek. A szer kizárólag a szúnyoglárvákra jelent veszélyt, a felhasznált dózisban minden más élőlényre teljesen ártalmatlan. Ezt a folyadékot repülőről juttatják a Velencei-tó nádasaiba.

A katasztrófavédelem kiemelt célja, hogy nagyobb arányban történjen biológiai szúnyoggyérítés. Ehhez arra van szükség, hogy a szakértők feltérképezzék a szúnyogok kifejlődési helyeit, hogy célzottan és hatékonyan lehessen védekezni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádió kérdésére közölte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai azt mutatják, a koronavírus a szúnyogcsípéssel nem terjed, így a gyérítés és a járvány témaköre szerencsére nem érintik egymást. Így annak menetét, valamint intenzitását elsősorban az időjárás alakulása befolyásolhatja, vagyis, hogy az mennyire kedvez a szúnyogoknak – tette hozzá Mukics Dániel.

Ha csapadékosra fordul az időjárás, és ezáltal sok tenyészőhely alakul ki, és ezt egy melegebb periódus követi, akkor egyre intenzívebb beavatkozásokra kerülhet sor. Az OKF hétfőnként teszi közzé, hogy mely területeken, milyen eljárásban várható szúnyoggyérítés.