Infostart.hu
eur:
360.57
usd:
317.03
bux:
144261.77
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Mentőápoló védőfelszerelésben az Országos Mentőszolgálat Mohács utcai állomásán 2020. március 10-én. Akinél felmerül a koronavírus fertőzés gyanúja, a háziorvos döntése alapján a mentők kórházba viszik.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Van ígéretesnek tűnő szer, és már folynak a klinikai kísérletek

Az oltóanyag kifejlesztése azonban már hosszabb folyamat lesz – jegyezte meg Müller Viktor biológus az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ELTE tudományos munkatársa arra is kitért, az új típusú koronavírus úgy is fertőz, hogy gyakorlatilag nem produkál tüneteket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

A leggyorsabb az lehetne a koronavírus megfékezését illetően, ha már létező gyógyszer hatásosnak bizonyulna – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ELTE tudományos munkatársa.

„A legígéretesebb jelölt aRemdesivirr nevű készítmény, amit eredetileg Ebola-vírus ellen fejlesztetek. Arra is bír valamennyi hatással, ott viszont közben találtak hatékonyabb ellenszert, úgyhogy aRemdesivirtt jegelték – ismertette Müller Viktor. – Később arra gondoltak, hogy ha már kifejlesztették, kipróbálták, hátha hat más ellen, és éppen a MERS, a SARS és a koronavírus ellen úgy tűnt, hogy hatásos. Teljesen logikusan így kipróbálták az új koronavírus ellen, és

sejtkultúrában úgy fest, hogy hatásosan blokkolja a vírust.”

A biológus szerint leginkább Kínában zajlanak azok a vizsgálatok, amelyek pácienseken próbálják ki a már meglévő szereket.

„Erről már tudjuk, hogy az embereknél milyen mellékhatásokat okoz, hogy beadható biztonságosan. Már csak a termelési kapacitás kellene felfuttatni. Miután pedig

nem egy rettentően bonyolult molekuláról van szó, reális az esély, hogy rövidebb távon legyen a kezünkben valami”

– tette hozzá. Szemben azzal, ha a nulláról kell kikísérletezni egy hatóanyagot, hiszen a kifejlesztésen túl tesztelni is kell több szinten, állaton, emberen, kis számú fertőzött csoporton, és ha ígéretesnek tűnik, akkor próbálható ki nagyobb számú betegen és adható el végül, sorolta a szakember.

Müller Viktor szerint ilyen új szer kifejlesztése, engedélyeztetése több évet vehet igénybe. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a mostanihoz hasonló veszélyhelyzetekben van lehetőség a gyorsított eljárásra. De még ebben az esetben is

másfél év múlva jelenhet meg a piacon a gyógyszer, ha mondjuk azt már ma kifejlesztik.

„Az első kísérleti vakcinák kipróbálása már folyik. Ezek kísérleti technológiával készültek, tehát nem hagyományos védőoltások, hanem inkább amit a jövő technológiájának gondolunk. Ilyen szempontból különösen nehéz megjósolni, hogy hatékonyak lesznek-e, vagy sem. Azt lehet megmondani, hogy mondjuk fél éven belül tudni fogjuk, hogy az első körben elkészültek hatásosak-e.”

Ha hatásosak lesznek a kísérletek alatt álló vakcinák, akkor onnan is egy év, amíg ezzel érdemben befolyásolni lehet a járványt – tette hozzá Müller Viktor.

Tünet nélkül is fertőz

Az ELTE tudományos munkatársa szerint a tartósan járványokat okozó koronavírusok az emberben általában nem okoznak súlyos betegségeket. Négyféle ilyen ismert, ami náthaszerű tüneteket produkál. Müller Viktor szerint ezeken gyakorlatilag már mindenki átesett. A mostani új típusún viszont a Föld lakosságának csak elenyésző része.

„Azt szögezzük le, hogy a legtöbb esetben nem okoz súlyos fertőzést.

Ennek a pontos arányát nem is tudjuk, és ha százalékokról beszélünk, akkor a felismert fertőzöttek között látható százalékokat tudjuk mondani – jegyezte meg. – De ha ilyen sok már felismert körében 80 százalékban enyhe tüneteket produkál, akkor nagyon könnyen elképzelhető, hogy van egy még jelentősebb csoport, amelyet föl sem ismertünk. Akár enyhe tünetekkel, akár tünet nélkül.”

A biológus az Arénában azt mondta:

a felismert új típusú koronavírusos esetek 20 százaléka súlyos következményekkel jár, de ennek jelentős része nem igényel intenzív ápolást.

„Amikor súlyos eset alakul ki, az tüdőgyulladásból ered. Ennek a lehetősége abból következik, hogy a koronavírus felszínén található molekulák olyan sejtfelszíni molekulákhoz kapcsolódnak, amelyek a tüdő sejtjeinek egy részén is megtalálhatóak. Ez teszi lehetővé, hogy a tüdőbe is bejusson, és akkor ott nagy részben, valószínűleg az immunreakciónak köszönhetően tüdőgyulladást okozhasson.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szongoth Domán az Arénában: engem nem a sztárság érdekel, csak az NHL-ben akarok játszani

Szongoth Domán az Arénában: engem nem a sztárság érdekel, csak az NHL-ben akarok játszani

A 18 éves, 34-szeres felnőtt válogatott csatár a negyedik magyar születésű jégkorongozó, akit NHL-es csapat draftolt. Szongoth Domán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a Buffalo Sabres fejlesztő táborában nem is az edzések voltak az igazán fontosak, inkább azt figyelték meg a szakemberek, ki milyen emberi értékeket képvisel. Kovács Attila, a magyar szövetség sportigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy többféle út vezet a csúcsra, és szerinte egy sikeres játékoskarrier a szakmai megbecsülésnél többel is járhat.

Megválasztotta az új alkotmánybírót az Országgyűlés

A képviselők 138 igen szavazattal 6 nem ellenében megválasztották Sonnevend Pált alkotmánybírónak az Országgyűlés hétfői ülésén. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a választásban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Putyin Ukrajna feldarabolását jövendölte, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Putyin Ukrajna feldarabolását jövendölte, kulcsfontosságú találkozó jön – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt - erősítették meg az ABC News-nak. Zelenszkij a héten Lindsey Graham néhai dél-karolinai republikánus szenátor temetésére utazik Washingtonba, ma azonban még Andy Burnham új brit miniszterelnökkel fog kezet Londonban. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeközben kijelentette, Ukrajna egysége megrendült, mivel "mindenki összeveszett a másikkal", Kijev pedig "előbb-utóbb elveszíti a nyugati területeit". Putyin szerint "ami korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartozott, előbb vagy utóbb, nem holnap, talán nem holnapután - egy, két, tíz, tizenöt év múlva -, de történelmi értelemben minden a helyére kerül". Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×