Jogszabálymódosítást igényel a börtönkártérítések körül kialakult helyzet – mondta az InfoRádió műsorában az igazságügyi miniszter. Varga Judit kiemelte, míg körülbelül 17 ezren töltik jelenleg szabadságvesztésüket, addig az utóbbi két évben mintegy 13 ezer kártérítési ügyet indítottak, holott a börtönviszonyok folyamatosan javulnak.

„Egy olyan új kifizetési rendszert szeretnénk kialakítani, amelyben a sértetti igények érvényesítése könnyebbé válik” – fogalmazott Varga Judit, aki szerint a jövőben a sértettek pénzügyi követeléseinek érvényesítése kerülnének az előtérbe. A tárcavezető szerint ugyanis

az eddig kártérítésekre kifizetett 9 milliárd forintnak mindössze 10 százaléka került hozzájuk, 61 százalékát pedig ügyvédi letéti számlára utalták.

A miniszter fontos, azonnali módosítanak nevezte, hogy a jövőben a közvetlenül a bv-intézetnél nyilvántartott letéti számlára kerül a kifizetés. A parlament kedden el is fogadta a kártalanítások felfüggesztését - erről bővebben itt olvashat.

Összeül a munkacsoport

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a győri gyerekgyilkosság után kezdeményezte a családjogi jogszabályok és a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének a felülvizsgálatát.

„Összehívtam a családjogi szakértői munkacsoportot is, az Emberi Jogi Munkacsoport kibővített munkacsoportját, ami számos civilszervezet részvételével működik – magyarázta. Meghívtam mindenkit, aki a közelmúltban egyébként is megeresett, hogy üljünk be egy nagy terembe és próbáljunk meg végigmenni a jogszabályokon, a jogalkalmazási gyakorlaton, és mindenki tegye hozzá a magáét. […] Az Igazságügyi Minisztérium feladata az, hogy olyan javaslatokkal álljon elő, legyen az a jogalkalmazás, vagy a jogalkotás területe, amely aztán lehetőleg mindenki számára elhozza a legjobb megnyugvást” – tette hozzá.

Varga Judit azt is közölte: kezdeményezte az áldozatsegítő központok kapacitásbővítését, így több ilyen centrumot is nyitnak idén.

Nincs egyetértés

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt az igazságügyi miniszter, hogy gyakorlatilag semmiben sincs megegyezés az Európai Unió 2021 utáni, hétéves keretköltségvetéséről.

„Visszatértünk a ground zeróhoz,

és a főösszegről indult el a beszélgetés” – fogalmazott.

Varga Judit felidézte, a múlt heti uniós csúcson nem alakult ki egyetértés a négy nettó befizető ország és az úgynevezett Kohézió barátai csoport 17 tagállama között. A takarékos négyek szerint a britek kilépése miatt kisebb uniós költségvetésre van szükség, míg a velük szemben álló, Magyarországot is magába foglaló formáció a költségvetési befizetések emelését szorgalmazza.

„Azt mondják a takarékosok, Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország, hogy 1 százalék, és ne tovább. A többiek, akik úgy gondolják, hogy

egy ambiciózus Európának egy ambiciózus költségvetésre van szüksége,

azok pedig most az Európai Parlamentnek az 1,3 százalékos számát hozták be a tárgyalóasztalra” – ismertette.

Varga Judit szerint több százmillió eurón megy a vita, emellett

elvi kérdés, hogy ha a Európa több kihívás elé néz, azt tükröznie kell a költségvetés főösszegének is.

A tárcavezető szerint a „takarékos négyek” javaslata alapján kevesebb jutna a felzárkóztatási forrásokra és a közösségi agrárpolitikára is, így pedig tovább nőhet a szakadék a különböző fejlettségi szintű országok között.

„Sokkal több kihívással fog szembenézni Európa, ha például a digitalizációban, a mesterséges intelligenciában, a világpiaci versenyben szeretné megőrizni a pozícióit, sőt, utolérni a világot. Akkor ennek mindenképp tükröződnie kell a költségvetés finanszírozási szintben is – emelte ki. – Arról nem is beszélve, hogy ez nem mehet a tradicionális politikák rovására. Például a kohéziós és az agrárpolitika nagyon markáns eleme volt mindig is az uniós büdzsének. De most azt látjuk, hogy a belső arányok felborultak az új finanszírozás irányába” – jegyezte meg.

Varga Judit arra számít, hogy várhatóan csak a júliustól esedékes német uniós elnökség alatt lehet megállapodás a költségvetésről.