Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A nyelvoktatást és az érettségit is nagyban érinti az új alaptanterv

Változik az érettségi az új Nemzeti alaptanterv miatt – hívta föl a figyelmet a köznevelésért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a nyelvoktatásban is lesznek módosítások, például az első idegennyelv tanítására helyezik a hangsúlyt, a második nyelv csak 9. osztálytól lesz kötelező. 

Gyerekközpontúbb és gyakorlatorientáltabb lett a módosított Nemzeti alaptanterv – fogalmazott a köznevelésért felelős államtitkár a műsorban. Maruzsa Zoltán kiemelte: csökkentették az összóraszámot, a tananyagot és a lexikális tartalmat, így a diákok és a tanárok leterheltsége is csökken. Az államtitkár arról is beszélt, hogy

az új NAT-hoz igazítják a tankönyveket és az érettségit is.

„Ha változott a tartalom a Nemzeti alaptanterv módosítása kapcsán, akkor ezt természetesen az érettségire vonatkozó szabályokba is át kell vezessük. Nem gondolom, hogy radikális változtatásokra lenne szükség – jegyezte meg –, de az év második felében szeretnénk ezt is kormányrendeletben kiadni. Ne felejtsük el, megint csak felmenő rendszerről beszélünk, tehát majd uszkve 4 év múlva fognak eszerint érettségizni a fiatalok.”

Az új NAT lehetőséget ad a természettudományos tárgyak összevont tanítására, hiszen egyre inkább efelé tart a világ – tette hozzá az államtitkár.

Változik a nyelvoktatás is,

a nyelvtan helyett inkább a kommunikációra fókuszálnak majd, és az első idegen nyelv elsajátítására helyezik a hangsúlyt

– húzta alá Maruzsa Zoltán.

„2006 és 2016 között 25 százalékról 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak egy eurostatos felmérésen, hogy legalább egy idegen nyelvet beszélnek. Tehát van egy jelentős elmozdulás a fiatal korosztályban, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Emiatt fontos az első idegen nyelvre való fókuszálás – emelt ki az államtitkár. – Ezt továbbra is negyedik osztálytól lesz kötelező elkezdeni, a második idegen nyelvet viszont csak kilencediktől, vagyis alapvetően a középiskolában.”

Idén nyártól a középiskolás diákok két hetes külföldi tanulmányúton tökéletesíthetik nyelvtudásukat. Hasonló továbbképzésre a tanárok és a nyelvtanár hallgatók is pályázhatnak majd – tette hozzá Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában.

„2021-től a nyelvtanárok számára is egy továbbképzési programot indítunk a British Councillel és a Goethe Intézettel, zajlik már ennek az előkészítése is” – mondta.

Maruzsa Zoltán azt is megjegyezte: a magyar és a történelem tananyagról azért alakult ki vita, mert a két tantárgy alkalmas a politikai konfliktusok generálására.

Szerinte nem lesz ideológia a tankönyvekben,

kiegyensúlyozott tanításra törekednek majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Az AI végre degeszre tömheti a kincseskamrákat, de van egy jókora csavar a történetben

Az AI végre degeszre tömheti a kincseskamrákat, de van egy jókora csavar a történetben

Az AI-boom 2026-ban is folytatódik, a nagy kérdés, hogy mikor és hogyan váltja be a technológia a hozzá fűzött reményeket. A hangsúly idén eltolódik az egyre nagyobb nyelvi modellek építéséről a jóval nehezebb feladatra: a valódi használatra. Itt jönnek az igazán nagy kihívások és a valódi eredmények is: megjelennek a kisebb, hatékonyabb, olcsóbb modellek, az AI-ügynökök integrálódnak a vállalati rendszerekhez, a mesterséges intelligencia a most épülő világmodellek révén kiléphet a fizikai világba, és az emberi munkaerő kiváltása is felgyorsulhat, de ezt sem lehet ész nélkül csinálni. Ezekről a témákról is szó lesz március 18-ai AI in Business rendezvényünkön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×