INFORÁDIÓ 
2020. február 21. péntek
Eleonóra

nacionalista

történelem

nat

miklósi lászló

nánay mihály

oktatás

nemzeti alaptanterv

Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2018. május 9-én. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1183 helyszínen összesen mintegy 110700-an adnak számot tudásukról.

Megosztotta a szakmát a szeptembertől érvényes NAT

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt

A Történelemtanárok Egylete szakmai visszalépésnek tartja az új Nemzeti Alaptantervet annak mennyiségi és minőségi elemzése után. A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete nem ennyire borúlátó. A magyartanárok is megosztottak, miközben már biztos: a NAT szeptembertől érvényes.

A Történelemtanárok Egylete szakmai visszalépésnek tartja az új Nemzeti Alaptantervet, mert az nem csökkenti érdemben a tananyagot, továbbra is az időrendben történő történelemoktatást írja elő, és túlzottan nacionalista szemléletű.

A szervezet elnöke, Miklósi László az InfoRádióban azt mondta, egy jó tanár ezzel a NAT-tal is elboldogul, de nincs minden diáknak jó tanára, a rosszak pedig nem történelmet, hanem a tankönyvet tanítják, és csak arra koncentrálnak, hogy a gyerek visszamondja a benne foglaltakat az érettségin.

"Vita van az utóbbi időben arról, hogy ez egy új vagy megújított tanterv. Ami a történelmet illeti, ebben sokkal több az újdonság, mint a megújítás, nevezhetjük ez alapján egy alapvetően új tantervnek a történelemtanítást illetően" - vélekedett Miklósi László, aki szerint

egy határozottan kötelező ideológia jelenik meg elvárásként történelemből és más tantárgyakból is.

Szintén alapvető újdonság szerinte, hogy minden eddiginél fontosabb szerepe van benne a honvédelemnek. "Ha tetszik, a nemzeti érzelmeket, ha tetszik, a nacionalista szemléletet tekinti prioritásnak" - tette hozzá, rámutatva, hogy a történelemtanítás "értelme" az új szemlélet szerint nem tartozik a legfontosabb három dolog közé; "szakmailag jelentős visszalépés" - értékelt.

Úgy látja, történelemórán "munkáltatni, gondolkodtatni" kell a gyereket,

nem a tanár feladata elmondani a "tutit",

hanem a gyerekeknek kell arra rájönniük vita és érvelés útján. Ebben a folyamatban a tanár "karmester". Példaként említette, hogy a török hódítás során nem feltétlenül viselkedett minden magyar hősként, ez minden egyes esetben, konkrétan vizsgálandó kérdés.

"A tanárok egyénisége, szerepe, segítsége mindennél fontosabb" - mondta el, hozzátéve, hogy már a kerettantervben szereplő jelzők viszont egyáltalán nem segítik a diákokat.

A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke nem ennyire borúlátó és kritikus az új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban, ő maga pedig találkozott kritikákkal, amelyek "ilyenek" és "olyanok" is.

Nánay Mihály az InfoRádiónak elmondta: a történelem időrendi oktatásának gyakorlatával tényleg nem sikerült szakítani, de az nem igaz, hogy a NAT egy szélsőségesen nacionalista szűrőn engedi át a magyar múltat.

"Mernék olyan jóindulatot tanúsítani a tanterv irányába, hogy az Árpád-házi királyok portréjában valószínűleg szerepelni fog IV. Béla, aki nélkül a tatárjárást megérteni nehéz. De térjünk vissza erre akkor, ha látjuk a kerettanterveket" - javasolta a vita lehetőségével kapcsolatban Nánay Mihály.

Arra a felvetésre, hogy a magyar történelemoktatás túlzottan pesszimista-e abból a szempontból, hogy túl sok szó van arról: mindig a rossz oldalon álltunk, elmondta, nem szereti az ilyesfajta jelzőket, de tény, hogy

"a tragédiákra volt kihegyezve",

akkor is, ha akár a kalandozás, akár a keleti irányú hadjárat vereséggel végződött, de bízik benne, hogy "reális kép rajzolódik majd ki", a kollégák pedig jól tanítanak majd.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a megújult Nemzeti Alaptanterv a politikát szolgálja, és

merénylet a tanárok, a diákik, illetve a nemzeti kultúra ellen;

csökkentették az óraszámot, de megemelték a tananyagot, ezért a NAT alkalmatlan a szövegértés fejlesztésére és az olvasás megszerettetésére.

Arató László szerint eddig Petfői, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila voltak életműves szerzők, ebbe a listába került most bele Herczeg Ferenc.

"Olyanfajta aránytévesztés, ami elképesztő, ráadásul mennyiségnövelés is. Miközben kikerült Ottlik Géza és a Nobel-díjas Kertész Imre. Azt gondolom, az erdélyi irodalom súlya nőtt, de ezen belül is az olyan írók súlya, akik az üldözött magyarságról és a trianoni traumáról írnak" - mondta.

Szerinte nem a tantervben kéne politizálni ily módon.

Takaró Mihály irodalomtörténész szerint nagyon helyes, hogy felvidéki és erdélyi írók is bekerültek a tananyagba.

"A XX. századi magyar irodalmat kárpát-medencei magyar irodalomként fogjuk fel, ezt a szemléletet veszi át a tanterv" - fogalmazott a köztelevízióban.

A megújult NAT-ot korábban a kormány által 2014-ben létrehozott Nemzeti Pedagóguskar, valamint a PDSZ és a PSZ is bírálta, rámutatva, hogy nem elég korszerű és nem hozza el a szükséges szemléletváltást az oktatásban. A Facebookon számos tanár "Nem tanítok fasiszta írót" felirattal tiltakozik. Ennek ellenére az alaptanterv idén ősszel életbelép, az iskoláknak tehát csak néhány hónapjuk maradt a kerettantervek elkészítésére.

Nyitókép: Balázs Attila

Kapcsolódó hang

NAT - történelem 1.
 


NAT - történelem 2.
 


200205 BEL1 1220 NAT - Arató, Miklósi, Nánai, Takaró - öf HZS
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018