INFORÁDIÓ 
2020. november 30. hétfő
Andor, András

gettó

történelem

megemlékezés

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija mécsest gyújt a budapesti gettó felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori gettó emlékfalánál a VII. kerületi Dohány utcában 2020. január 17-én.

A budapesti gettó felszabadulásának 75. évfordulójára emlékeztek

Infostart / InfoRádió

A budapesti gettó felszabadításának 75. évfordulójára emlékeztek pénteken a Dohány utcai emlékfalnál.1945. január 17-én 68 ezer magyar zsidó menekült meg a biztos haláltól, amikor a szovjet csapatok elérték a város közepén kialakított börtönnegyedet. Több ezren azonban már nem érték meg a kerítés lebontását.

Budapesten először az újlipótvárosi gettót nyitották meg 1944. november 15-én. Ez volt az úgynevezett kis gettó vagy más néven nemzetközi gettó. Ide a pápai, portugál, svájci, svéd és spanyol védelem alatt álló házakból tereltek át hivatalosan 16 600 zsidót, de a hamis papírokkal rendlkezők miatt ennél kétszer-háromszor többen zsúfolódtak össze.

A nyilas hatalomátvétel után sokakat innen, a Váci út, Victor Hugo utca, Újpesti rakpart, Szent István körút alkotta néágyszögből vittek el, hogy a Dunába lőjék őket.

A VII. kerületi, úgynevezett nagy gettóról 1944 november 29-én jelent meg a Szálasi-kormány belügyminiszteri rendelete. A Dohány, Nagyatádi Szabó, Király, Csányi és Rumbach Sebestyén utca, valamint a Madách Imre út, a Madách Imre tér és a Király körút által határolt mindössze 0,3 négyzetkilomééteres, 162 házból álló területet december 10-én zárták le.

Első körben 40 ezer, végül összesen 80 ezer embert telepítettek ide a kis gettóból és a város úgynevezett csillagos házaiból.

A túlzsúfolt börtönnegyed lakói éheztek és fáztak. Naponta 100-an haltak meg.

A Vörös hadsereg közeledtének hírére a németek és a nyilasok le akarták mészárolni a gettó lakóit, de a szovjet katonák időben odaértek. A gettót 1945. január 17-én szabadították fel. Ez 68 ezer zsidónak jelentette a túléést, de akkor már csak a Klauzál téren 3000 temetetlen holttest hevert.

Megemlékezés

A gyűlöletre és a gyűlölködőkre nem gyűlölettel, hanem méltósággal kell emlékezni - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a budapesti nagy gettó felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen pénteken Budapesten, a Dohány utca 32. számnál található Budapesti Gettó Emlékfalnál.

Köves Slomó úgy fogalmazott: "ahogy nem érdem az áldozatok leszármazottainak lenni, úgy nem dicsőség a tettesek unokáinak lenni sem". Hozzátette: nem az a kérdés, hogy kik voltak a nagyszüleink, hanem hogy a rájuk való emlékezés tud-e "aktuális tanulsággal szolgálni a mi életünkben". Közös feladatunk tartalmassá tenni az emlékezést akkor is, amikor a túlélők, azok, akiknek személyes emlékeik vannak a vészkorszakról, "már nem lesznek közöttünk - hangsúlyozta.

Niedermüller Péter (DK) erzsébetvárosi polgármester arról beszélt: az emlékezés mindig morális és politikai aktus is, a "saját felelősségünkkel való szembenézés". Ami 1944 és 1945 telén a VII. kerületben és egész Budapesten történt, az az "ország szégyene". "Nem elfelejthető és nem is megbocsátható (...), olyan teher, amellyel mindannyiunknak együtt kell élnünk" - fogalmazott a politikus.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó hang

75 éve szabadult fel a budapesti gettó
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018