Infostart.hu
eur:
366.61
usd:
332.92
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár beszél az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Megélni, megvallani című, a magyar és a zsidó identitásról szóló konferenciáján a Ramada Plaza Budapest Hotelban 2012. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Meghalt Ormos Mária

A Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 90 évet élt.

Ormos Máriát december 8-án, vasárnap érte a halál. A tudóst a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről és búcsúztatásáról a család később gondoskodik.

Ormos Mária kutatási területe a 20. századi magyar és egyetemes történelem, fő hangsúllyal az európai szélsőjobboldal történetére. Tudományos munkássága kezdetén Franciaország 20. század eleji történetét kutatta, később több monográfiában foglalkozott Adolf Hitler és Benito Mussolini életével. Foglalkozott a trianoni békeszerződést követő időszakkal is.

Közel kétszázharminc tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője volt, munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adta közre.

Az érettségi megszerzése után felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-magyar szakára, ahol egyéves budapesti kitérővel 1952-ben szerzett tanári diplomát. Már 1951-től az egyetemen dolgozott gyakornokként, majd a diploma megszerzése után tanársegédi állást kapott. 1953-tól a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje, majd adjunktusa volt, 1957-ben fegyelmi úton eltávolították az intézményből, ekkor került az Magyar Országos Levéltárhoz, ahol segédmunkásként dolgozott.

1958-tól 1960-ig általános iskolai nevelő volt, majd az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének felelős szerkesztője lett, ahonnan 1963-ban távozott és az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként kezdett dolgozni. Később főmunkatárssá nevezték ki. 1982-ben kezdett el tanítani a Janus Pannonius Tudományegyetemen, 1984-ben annak főállású oktatója lett, egyetemi tanári beosztásban. Ugyanebben az évben az egyetem rektorává választották, ezt a tisztséget 1992-ig töltötte be.

1996 és 2000 között az egyetem Bölcsészettudományi Karának megbízott dékánja volt. 2000-ben professor emeritává nevezték ki. Tudományos pályafutása során több külföldi egyetemen tett tanulmányutakat (Párizs, Bonn).

1968-ban védte meg a történettudományok kandidátusi, 1980-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Történettudományi Bizottságának és a Pécsi Akadémiai Bizottságnak lett tagja. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban annak rendes tagjává választották. A párizsi Európai Művészeti és Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába. Az 1990-es években az MTA Doktori Tanácsa tagja. 2007-ben a Századok című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke lett.

1951-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, melynek annak megszűnéséig tagja volt. Az utódpártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak csak 1969-ben lett tagja. 1988-ban a Központi Bizottság, majd 1989-ben a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja volt, 1990-ig az országos elnökség tagjaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájáról szerzett mandátumot, de 1990 szeptemberében lemondott mandátumáról. (Wikipédia)

Címlapról ajánljuk
Nyugdíj-előtakarékosság: a pénztárak nagy össznépi ébredést látnak

Nyugdíj-előtakarékosság: a pénztárak nagy össznépi ébredést látnak

Új rekordokkal zárhatnak az idén a hazai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak az első háromnegyedévi teljesítmények alapján – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének szektorelemzéséből. A szövetség főtitkára, Kravalik Gábor az InfoRádióban elmondta, ma már egyre kevésbé bízik a társadalom az államban, ezért szeretnék egyre többen előfinanszírozni nyugdíjas éveiket.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×