Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.87
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Gulyás Gergely: kérdés, ilyen körülmények között költsünk-e erre százmilliárdokat

Németország nem figyel eléggé a közép-európai térségre - véli a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. Arról is szó esett: a kormány a főváros és a kerület esetleges ellenállásával szemben is megépítheti a dél-budai szuperkórházat, ám kérdés, hogy ilyen körülmények között költsenek-e erre 100 milliárd forintokat.

A német kancelláriaminiszterrel tárgyal kedden Berlinben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki erről utazása előestéjén bezsélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, évente ismétlődő találkozóról van szó. "Külön a kancelláriaminiszterre van egy olyan együttműködés, amelynek keretében a két kormány közötti kapcsolatokat tekintjük át – fogalmazott Gulyás Gergely –, és az éppen aktuális, idei egyeztetés lesz kedden Berlinben."

Gulyás Gergely szerint a politikai kapcsolatok Németországgal jelenleg nem olyan fényesek, mint a gazdaságiak, de konszolidáltnak nevezhetők. "Azt azért látni kell, hogy Németország – a mi megítélésünk szerint –

nem támaszkodik kellő súllyal azokra a természetes szövetségeseire, akik itt, Közép-Európában találhatóak, többek között a V4-ekre.

Ennek a következménye látszik az elmúlt hónapokban, talán már mondhatjuk, hogy az elmúlt egy évben, hogy a francia külpolitika ezt a lehetőséget felfedezték és sokkal nyitottabbak ma a V4-ek irányába, mint bármikor korábban" – tette hozzá a kancellária vezetője.

Ráadásul Németországban a politikai stabilitás is megkérdőjeleződött, így Berlin jelenleg nem képes a gazdasági erejének és méretének megfelelő vezető szereppel fellépni – tette hozzá Gulyás Gergely.

"Amúgy is azt látjuk sajnos, hogy több esetben a németek nem tulajdonítanak olyan jelentőséget a mi térségünknek, mint amit egyébként akár csak a gazdasági kapcsolatokra tekintettel érdemes lenne. Ha megnézzük, hogy milyen következményei voltak a június végi európai uniós csúcsnak, amikor a tisztségviselőket jelölték,

jól látható, még ha a végén lett is egy német bizottsági elnök, hogy ez mégsem volt Németország számára diadalmenet".

Gulyás Gergely emlékeztetett: Angela Merkel első két ciklusában és harmadik kancellári ciklusa elején is jobban figyelt Közép-Európára. "Az európai gazdaságpolitikáról sokféle elképzelés van, és a németek aligha találnak máshol szövetségest, mint Közép-Európában, talán még kisebb-nagyobb mértékben a skandináv országokban, de a déli államokban semmiképpen sem fognak. Tehát az, hogy egy fegyelmezett költségvetési politika legyen a gazdasági növekedés alapja, vagy hitelből, jelentős eladósodás mellett próbáljunk meg Európában gazdasági eredményeket elérni, ez egy olyan komoly vita, amiben Németországnak evidens érdeke, hogy az előbbi álláspont győzzön.

Ebben leginkább ránk számíthat

– fogalmazott Gulyás Gergely.

"Fejlesszünk-e?"

A kancelláriaminiszter arról is beszélt az InfoRádióban, hogy az új budapesti városvezetésnek vélhetően politikai motivációtól vezérelve szándék van arra, hogy beleszóljon az Egészséges Budapest Programba, annak ellenére, hogy ehhez nincs hatásköre. "A kerületeknek van ilyen hatáskörük. Mi ezért is gondoltuk azt, hogy például a ferencvárosi önkormányzatnak az ezen a területen hangoztatott igényei összhangban vannak a kormány terveivel. Az sem vitás, hogy itt a járóbeteg szakellátást, alapellátást, legfőbb betegellátást is érintő reformokra van szükség. Az Egészséges Budapest Program ismert, elérhető. Többé-kevésbé szakmai konszenzust is tükröz."

A kormány ugyanakkor kíváncsi arra, hogy milyen elképzeléseik vannak a kerületeknek – tette hozzá Gulyás Gergely. "És bár a fővárosnak semmilyen hatásköre ezen a területen nincs, a fővárost is meghallgatjuk. Ezért az volt a fővárosi Fidesz-frakciónak a javaslata, ha már

a fővárosi önkormányzat bele kíván szólni egy olyan ügybe, amihez a törvények szerint semmi köze nincsen,

akkor forrással is járuljon hozzá, és amennyiben a kormány 10 milliárd forintot rendelkezésre bocsát, kifejezetten, dedikáltan a fővárosi járóbetegellátás fejlesztésére, akkor ezt tegye mellé a főváros önkormányzat is, de ezt a többség elutasította" – emlékeztetett a politikus.

Miután úgy tűnik, hogy a főváros és a XI. kerület sem támogatja a dél-budai szuperkórház megépítését, a kormány furcsa helyzetbe került – mondta a miniszter. "Fejlesszünk-e úgy, költsünk-e el százmilliárd forintokat úgy, ha mind, az ott élők által demokratikusan megválasztott kerületi önkormányzat, mind a szintén demokratikusan megválasztott fővárosi önkormányzat nem támogat egy fejlesztést. A kormány előtt ennek az eldöntése áll, de akkor kerülünk ebbe a helyzetbe, ha ez a két önkormányzat, a fővárosi és a XI. kerületi is képes végre egy egyenes és világos véleményt mondani" – hangsúlyozta.

A fővárosi kormányzati beruházásokról a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsban is érdemes tárgyalni, ahol mindkét fél képviselteti magát – emlékeztetett Gulyás Gergely, hozzátéve,

a főpolgármesterrel abban maradtak, hogy decemberben lesz ennek a testületnek az első ülése az új önkormányzati ciklusban.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Közfejlesztési Tanács konszenzusa azt jelenti, hogy az adott ügy a kormány és a főváros támogatását is élvezi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×