Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Mátrai Erőmű Visonta közelében 2019. augusztus 21-én készült légi fotón.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Gulyás Gergely: rémhírkeltés zajlik a Mátrai Erőmű kapcsán

A Miniszterelnökséget vezető miniszter rémhírnek minősítette, hogy a Mátrai Erőmű visontai víztározójából felszabadult, erőteljes szagú bomlástermék veszélyes az emberi egészségre. Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta: mérések igazolják, hogy a környezetbe kerülő gáz koncentrációja nem haladja meg a határértékeket. A tárcavezető azt is cáfolta, hogy az eladás alatt álló erőmű veszteséges lenne.

Mint fogalmazott, folyamatosak az ellenőrzések, a vizsgálatok adatai pedig a kormány rendelkezésére állnak. A Katasztrófavédelmi Mobil Laborok (KML) levegőmérései alapján a kifolyási ponton közvetlen körzetén kívül

sehol nem mérhető határérték fölötti légszennyező anyagkoncentráció,

így valószínűleg a kén-hidrogén okozhatja a bűzhatást, ami határérték alatti koncentráció esetén is előfordulhat, tette hozzá a kancelláriaminiszter

A vízmintavételi eredmények a vízügyi hatóságnál állnak rendelkezésre, napi rendszerességgel végeznek méréséket – folytatta –, a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére álló adatok alapján pedig

a vízfolyáson habzás, valamint halpusztulás sehol nem tapasztalható.

A tárcavezető megjegyezte azt is, hogy a környezetvédelmi hatóságon jelenleg hatósági eljárás sincsen folyamatban, ahogyan a lakosság részéről sem érkezett jelzés az elmúlt napokban.

Egyszeri eseményről volt szó – szögezte le Gulyás Gergely –, azóta azonban semmilyen rendellenesség nem tapasztalható. Semmilyen határérték túllépést a hatóságok nem mérnek, ehhez képest pedig csak rémhíreknek tudja minősíteni az ezzel kapcsolatos különböző sajtóban és máshol megjelenő találgatásokat.

Nyereséges

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kkormányinfón kérdésre válaszovla azt is cáfolta, hogy az eladás alatt álló Mátrai Erőmű veszteséges lenne. Gulyás Gergely elmondása szerint stratégiai fontosságúnak tekintik a lignitvagyont, miután rendkívüli helyzetekben ez jelenthet energiatartalékot Magyarország számára.

Majd megjgyezte, való igaz, 2017-ben még veszteséges volt, de ezt követően nyereségessé vált, ennek köszönhetően az eredménytartalék terhére 11 milliárd forint osztalékot fizetett ki az erőmű a tulajdonosoknak az elmúlt évben.

Mint ismert, az Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap szándéknyilatkozatot írt alá az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékos közvetett tulajdoni hányadának eladásáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×