Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2017. november 9-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Potápi Árpád: az új ukrán vezetéssel már több szinten folytak egyeztetések

Emigrációs és diaszpóraközpontot hoz létre a kormány, egyebek mellett a Mikes-program keretében hazahozott értékeket, levéltári anyagokat gyűjtik össze és mutatják be az érdeklődőknek itt - mondta el az InfoRádióban a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, aki a kárpátaljai magyarok érdekében magyar-ukrán csúcsot sürget.

Több milliárd forinttal támogatja évente a kormány a Kárpát-medencei magyarságot – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár.

"Ami a gazdaságfejlesztési programok nélküli nemzetpolitikai támogatásokra megy éves szinten, az az elmúlt években

100 milliárdos nagyságrendű volt.

Ha hozzáadjuk a gazdasági fejlesztést, még nagyobb számról beszélünk."

A civil szervezeteknek is fontos részük van a nemzetpolitikai sikerekben – tette hozzá az államtitkár.

"A Rákóczi Szövetség sokat tett az elmúlt években, évtizedekben a beiskolázási programjával azért, hogy a magyar gyerekek a magyar iskolákat válasszák; először a Felvidéken, aztán máshol is kiterjesztették a tevékenységüket."

Az államtitkár arról is beszélt, hogy egy emigrációs és diaszpóraközpont hoznak létre Magyarországon, ahol megismerhető lesz a magyar emigráció története is.

"Rákóczitól a szabadságharcon keresztül a dualizmus koráig, a világháborúk korától '56 utánig, illetve az utóbbi évtizedekben

akik kiköltöztek, megismerhető lesz az ő történetük.

Ott van a Mikes-program és a Julianus-program is."

Az elképzelések szerint az intézményben kap majd helyet a Mi, magyarok című kiállítás is. A létesítmény építési tervei ugyanakkor még nem készültek el, és a helyszínt sem választották még ki - tette hozzá Potápi Árpád.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy vezetőképzést indítanak a közélet iránt érdeklődő magyar fiatalok számára.

"Erre azért van szükség, mert

a legtöbb magyar szervezetben, civil és egyházi szervezetben nyugaton azt látjuk, hogy a vezetőink megöregednek.

Ez egy természetes folyamat, nem mindig van utánpótlás, és mi azokat a tehetséges fiatalokat szeretnénk összegyűjteni, összeszervezni, meghívni Magyarországra, akik esetleg ezeknek a szervezeteknek a vezetését át tudnák venni, illetve vezető szerepet játszanak már most is."

Az államtitkár hozzátette: a képzés jövőre indul, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság koordinál majd.

Potápi Árpád szerint az előző ukrán vezetés a nemzetiségi kérdésekben nagyot lépett vissza. "Gondolhatunk itt a nyelvtörvényre, arra, hogy az anyanyelvi oktatást meg akarják szüntetni, csorbítják a magyarság nemzetiségi jogait. De ez nem is csak a magyarságot érintik, mindenesetre a létét veszélyeztetik."

Potápi Árpád hozzátette: az új ukrán vezetéssel már több szinten folytak egyeztetések.

"Sokat segítene a helyzeten egy legfelsőbb szintű tárgyalás az ország vezetői között, a holtpontról ki tudná mozdítani a feleket.

Mi az elmúlt évtizedekben mindent megtettünk az euroatlanti csatlakozásukért, cserébe pofonokat kaptunk."

Az államtitkár a felvidéki magyar pártok közötti tárgyalásokról is elmondta a véleményét.

"Úgy tűnik, hogy a Most-Hídnak és az MKP-nak, az etnikai magyar pártnak nem sikerült az összefogás, de bízunk abban, hogy ez minél teljesebb lesz, így be tud kerülni jövőre egy magyar etnikumú párt a szlovák parlamentbe."

Potápi Árpád úgy vélte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai pozíciója nem gyengült meg a romániai törvényhozásban. Az államtitkár szerint ugyanakkor

a Vajdaságban a legerősebb a magyar nemzeti kisebbség politikai súlya.

"Pásztor István pedig a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szoros együttműködésben a Magyar Nemzeti Tanácsban végzik a munkájukat. A szerb és a magyar nép viszonya is jelentősen jobb lett."

Potápi Árpád kiemelte: a határon túli gazdaságfejlesztési programok keretében tízezres nagyságrendben jutnak támogatáshoz magyar vállalkozók a Vajdaságban, Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben, a Muravidéken és Horvátországban. Hangsúlyozta: ha a magyar vállalkozók megerősítésével magyar családoknak segítenek, és hozzájárulnak az elvándorlás mértékének csökkentéséhez.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×