Több olyan híresztelés is megjelent, talán félreértések nyomán, mintha a megjelent kamarai iránymutatás valamiféle új szabályozást tartalmazna a díjrendelethez képest, ami azonban nem igaz – emelte ki Pulinka Mihály.

A pénteken életbe lépett

MOK 104-es számú iránymutatása egy egyoldalas dokumentum, ami az új díjrendeletnek a 38/A és 38/B szakaszait értelmezi. Nem új szabályokat teremt,

nem szűkíti le például a díjkedvezményekre jogosultaknak a körét, hanem a lakáscélú jelzálog-hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú közjegyzői okiratokhoz kapcsolódóan pár fogalmat értelmez a díjrendeletben, húzta alá az irodavezető-helyettes.

Például, hogy mit jelent a tervezet fogalma, a tartalmi változtatás a közjegyző részéről, amik mind kihatnak a közjegyzői díjszabásra, és ezekben adja a támpontot a 104-es számú iránymutatás. Értelmezésre kerültek olyan szavak, kifejezések, amik részben a magyar nyelv sajátosságai, részben a korábban eltérő gyakorlat miatt értelmezést igényeltek, hogy egységes legyen a közjegyzők gyakorlata – ismételte meg a szakember. Leszögezte:

az augusztus 9-én hatályba lépő iránymutatás nem érinti azt, hogy mennyibe kerül a közjegyzői díj.

Pulinka Mihály álláspontja szerint

az sem igaz, hogy maga a díjrendelet drágított volna a lakáshitelezésen,

ugyanis az említett 38/A és 38/B szakasza a díjrendeletnek kifejzetten egy jelentős, 70 százalékos díjkedvezményt biztosítanak a lakáscélú jelzálog-hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú közjegyzői okiratokra. A díjrendelet 38/A illetve 38/B szakaszaiban foglalt feltételek teljesülése esetén a díjkedvezmény a közjegyző oldalán azt eredményezi, hogy kevesebb összeget tud elkérni közjegyzői díjként, mint korábban, húzta alá.

A szakember végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzintézetek maguk is sokat tudnak annak érdekében tenni, hogy olcsóbb legyen a közjegyzői díj.