eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
Tűzoltók az egykori békéscsabai István-gőzmalomnál, amely leégett 2019. május 21-én. A malmot 1853-ban építették, a termelést 2005-ben állították le. Az épület 1915-ben egyszer már leégett.
Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter

Teljesen összedőlhet a békéscsabai malom

Már érkeznek a felajánlások a kedden leégett István malom felújításához. Egyelőre bizonytalan az épület sorsa.

Szakértőcsoport összehívását kezdeményezték a leégett békéscsabai malom ügyében – mondta Herczeg Tamás, a térség parlamenti képviselője. A testület felállítását Takács Árpád kormánymegbízott javasolta. A csoport műemlékvédelmi szakemberekből, építészekből, statikusokból, mérnökökből áll, akik fölmérik az István malom állapotát a tűzvész után – írja a Körös Hírcentrum.

Elképzelhető, hogy a kormány is nyújt támogatást a felújításhoz, erről a parlamenti képviselő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel tárgyalt. Ez ügyben Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárral is egyeztettek.

Az épület közösségi célú hasznosítását tervezték a tulajdonosokkal. Az elmúlt hónapokban intenzív munka folyt ez ügyben, amit a tűz most megállított.

„Nagyon sok kérdés vetődik fel a malom épülete ügyében és nagyon sokan ajánlottak fel valamiféle támogatást”

- mondta Herczeg Tamás. Kifejtette, hogy Gyula polgármestere is segítségnyújtásáról biztosította, és magánszemélyek is adakoznak, van olyan, aki 150 ezer forintot ajánlott fel. A képviselő 200 ezer forinttal segít.

Újságírói kérdésre, miszerint van-e az épületnek biztosítása, Herczeg Tamás elmondta, valószínűleg van, de hogy ez milyen típusú, azt majd csak a tulajdonosok tudják megmondani.

A tulajdonos újjáépítésben gondolkodik

Az István-malom tulajdonosai mindent elkövetnek annak érdekében, hogy "a város legszebb, ikonikus épülete ismét eredeti állapotában pompázzon" - közölte az épületet tulajdonló István Malom Kft. képviselője.

Hégely Sándor elmondta, hogy komoly terveik voltak az épület hasznosítására, és kedden este a helyszínen követte, hogyan "porladnak szét az álmaik". "Végig azért izgultam, hogy ne legyenek személyi sérülések, s hogy ne omoljon össze az épület" - mondta, hozzátéve, hogy a napot építész szakemberekkel való konzultációkkal töltötte, és

végig arról tárgyaltak, hogyan lehetne újjáépíteni a malmot.

Emlékeztetett arra, hogy az első gőzmalom 166 éve épült, majd a 19. század második felében bővítették. A malom 1915-ben egyszer már leégett, azután nyerte el a mostani formáját.

Ahogy arról beszámoltunk, kedd délután gyulladt ki a békéscsabai István malom. A tüzet estére tudták eloltani, a munkálatokban 15 gépjármű és több mint 60 tűzoltó vett részt. A malom főépületének tetőszerkezete és belső szerkezeti elemei teljesen megsemmisültek, a szélben gyorsan terjedő tűzben a malom egyik kiszolgáló épületének tetőszerkezete is kigyulladt, majd le is égett. A belvárosban található ipari műemlék mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt.

Az Építészfórum információi szerint a malom falai még állnak, de erősen megdőltek, ami a felsőbb szinteken nagyjából egy méteres eltérést jelent az eredeti állapothoz képest így

félő, hogy az épület összedől,

illetve, hogy a falak statikai állapota miatt az épületet vissza kell bontani.

Az épület több mint száz éve, 1915-ben egyszer már a tűz martaléka lett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×