Mint arról a Katasztrófavédelem jelentése alapján beszámoltunk, kigyulladt az István malom Békéscsabán, a Gőzmalom téren. A körülbelül ezer négyzetméter alapterületű, ötemeletes műemlék épület tetőszerkezete megsemmisült, a belső szerkezetét oltják a tűzoltók. Este háromnegyed 9-re sikerült körülhatárolniuk a tüzet a tűzoltóknak, így a lángok már nem tudtak továbbterjedni, este 10 órára pedig eloltották a tüzet.
A helyszínre a békéscsabai, a gyulai, a mezőberényi, a mezőkovácsházi, a szarvasi, a szeghalmi és az orosházi hivatásos tűzoltók érkeztek ki, tizenöt gépjárművel. Több mint 60 tűzoltó közdött a lángokkal a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányításával.
A katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett a tűz környezetében, de nem mutatott ki az egészségre ártalmas gázkoncentrációt. A közeli kórházban biztonsági okokból elzárkóztatást rendeltek el. A szálló pernye hatására egy a malom közelében álló épület tetőszerkezete is meggyulladt.
A lángok eloltása után feloldották a kórházban elrendelt elzárkóztatást. Az elsődleges információk szerint az eset során senki nem sérült meg.
A Belhir.hu portál a térség országgyűlési képviselőjére hivatkozva azt írja, Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott, a megyei védelmi parancsnok azt a tájékoztatást adta, hogy az épületben emberek nem tartózkodtak, személyi sérülés nem történt.
Az utómunkálatok napokig eltarthatnak, és noha még állnak a falak, azokat valószínűleg el kell majd bontani.
Csaknem 170 éves épület semmisült meg
Kocsor János történész-muzeológus írása szerint Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalma tekintélyes múltra tekinthet vissza. Elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra, tőle Epstein Lipót és családja vette át, és miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába.
1915-ben a Rosenthal-malom már az ország legnagyobb és legmodernebb malmai között volt.
1914-ben alakult részvénytársasággá Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, és Békéscsaba 1930-as monográfiája szerint ebben az évben 332 000 mázsa lisztet őrölt. A tűzvész előtt nem sokkal kibővítették. Az emeletes, középső toronnyal rendelkező malomhoz keskeny nyomtávú vasút is vezetett, elősegítve, hogy termékeit az Osztrák-Magyar Monarchiába és azon túlra szállíthassák.
1915-ben, az egy éve dúló első világháború idején a malomnak már nem a külföldre termelésben, hanem a hadsereg ellátásában jutott jelentékeny szerep, pusztulása ezért is volt olyan jelentős esemény.
Nem először semmisült meg
A Békés című újság 1915. március 14-i száma részletesen beszámolt a katasztrófáról. E szerint 1915. március 6-án "szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az erejük, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni."
A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsérült, kórházba kellett vinni őket.
A Békés 1915. március 14-i számának tudósítása úgy fejeződött be: "A malmot a részvénytársaság lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik." A malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban - idézi a Behir.hu.
