Egy erősebb és átláthatóbban működő Európa, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, illetve a a bevándorlással kapcsolatos közös európai fellépés mellett érveltek az MSZP-Párbeszéd, az LMP, a DK és a Momentum európai parlamenti listavezetői a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján, Budapesten. Az európai minimálbér és az európai egyesült államok kérdésében nem értenek egyet.

A Republikon Kire szavazzanak a liberálisok? címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésén Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom listavezetője, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció listavezetője, Tóth Bertalan, az MSZP-Párbeszéd listavezetője és Vágó Gábor, az LMP listavezetője vett részt.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a beszélgetést azzal vezette fel:

felméréseik szerint a magyar lakosság 18-20 százaléka liberálisként azonosítja magát, de kérdés, hogy ez a jelenleg "árva szavazóbázis" hol talál "átmeneti hazára".

Dobrev Klára szerint a liberális demokráciát csak egy erős Európai Unió tudja megvédeni, csak egy erős és nagy közösség adhat jó válaszokat a globális kihívásokra, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére, és ez kell ahhoz is, hogy "kifogják a populisták vitorlájából a szelet". A demokrácia nincs biztonságban jólét nélkül - fogalmazott, és arra figyelmeztetett: ha a liberális, baloldali, szociál- és kereszténydemokraták, a zöldek nem adnak közös választ ezekre a kihívásokra, akkor a "Salvini- és Orbán-féle gazemberek" fognak erre "szörnyű válaszokat" adni.

Megerősítette: a DK az EP-választásokon az európai egyesült államok programját képviseli. Ennek - fejtette ki - gazdasági feltétele az EU önálló, közvetlen bevétele, amely a multik megadóztatásából származna, a másik pedig egy sokkal hatékonyabb, gyorsabb, átláthatóbb döntéshozatal az EU-ban.

Cseh Katalin (Momentum) amellett érvelt, hogy át kell alakítani az európai közpénzek kezelését, kontrollt kell gyakorolni a költések felett, hogy az új uniós költségvetésben a pénzek túlnyomó többsége egészségügyre, oktatásra, munkahelyek teremtésére menjen, és ne lehessen "korlátlanul lopni, pazarolni, tékozolni". A Momentum ennek érdekében kötelezővé tenné az

európai ügyészséghez való csatlakozást,

így nem lehetne a továbbiakban "hatalmi oligarchiát építeni" a Magyarország fejlesztésére juttatott pénzből - tette hozzá.

Az európai egyesült államok víziójával kapcsolatban viszont úgy vélte: nem a hosszú távú integráción kell dolgozni, "amikor ég a ház".

Az LMP-s Vágó Gábor a környezeti fenntarthatóságot tartja a legfontosabbnak, mert - mint mondta - enélkül nincs gazdasági és társadalmi fenntarthatóság sem. A Momentum véleményével ellentétben úgy vélte:

nem egyszerűen "ég a ház", hanem már "leégett a tető", hiszen a klímaváltozás miatt csak 10 év maradt a cselekvésre.

Az LMP listavezetője az elmúlt 15 év EP-képviselőit azért kárhoztatta, mert nem hozták Magyarországra a fontos európai vitákat, hanem vagy a belpolitikai csatározásokat vitték ki az unióba, vagy "elefántcsonttoronyba zárkóztak". Vágó Gábor a kései kapitalizmus óriási kihívásának nevezte, hogy a politikát a nagyvállalatok irányítják, és a lobbitevékenység szabályozását sürgette.

Tóth Bertalan,

az MSZP-Párbeszéd listavezetője nem tartja elvetendőnek az európai egyesült államok tervét,

de szerinte a tartalom és nem az elnevezés a fontos, ezért az MSZP és a Párbeszéd nevében olyan közös európai szabályokat sürgetett, amelyek szembemennek a társadalmi egyenlőtlenséggel. Közölte: 750 eurós egységes európai minimálbért vezetnének be, aminek a forrása lehetne a multikra kivetett adó.

Vágó Gábor egyetértett az alapjövedelem bevezetésével, de - mint mondta - az LMP egységes összeg helyett, a tagállami átlagbérhez kötné az európai minimálbér szintjét. Dobrev Klára szintén amellett érvelt, hogy az adott tagállam ár- és bérszínvonalához kössék a minimálbért, Cseh Katalin viszont a jelen helyzetben irreálisnak tartotta az elképzelést, szerinte ehhez először a cégeket kell versenyképessé tenni.

A bevándorlás ügyében minden listavezető közös európai fellépést szorgalmazott.

Tóth Bertalan hangsúlyozta: az MSZP az illegális bevándorlást és a felülről nyitott általános kvótát sosem támogatta, ugyanakkor a szolidaritás és humanizmus alapértékét soha nem adják fel.

Vágó Gábor a migráció fő okai között a klímaváltozást és a fegyverexportot sorolta fel. "Aki fegyvert exportál, az bevándorlót importál" - fogalmazott az LMP listavezetője, aki szerint erős határvédelemre van szükség, és Európának abban kell segítséget nyújtani, hogy mindenki a szülőföldjén boldoguljon.

Arra, hogy egy felmérés szerint a bevándorlást tartják a magyarok az unió előtt álló legfontosabb kihívásnak, Cseh Katalin úgy reagált: a migráció mellett a klímaváltozást, az EU-s pénzek elosztását és még másik tíz témát is fontosnak tartanak a válaszadók, ezért abszurd, hogy a kormány a bevándorláson túl nem foglalkozik mással. A Momentum közös európai megoldásokat, a Frontex megerősítését, a parti szakaszok védelmét és egy Afrika-stratégia megalkotását szorgalmazza - mondta.

Dobrev Klára egyetértett a közös európai fellépéssel, ugyanakkor úgy vélte: ma Magyarországon nem bevándorlási, hanem kivándorlási válság van.

Mint mondta, legszívesebben minden egyes Fidesz-szavazóknak elmondaná, hogy "óriási nagy átverés áldozata". Szerinte Orbán Viktor nem "a bevándorlás zseniális kommunikációs trükkjével" nyeri meg sorra a választásokat, hanem a "diktatórikus egypártrendszeri sajtó felépítésével", amivel átmosta a magyarok fejét. Ha az ufók ellen lázítana, akkor ma Magyarországon az emberek többsége az ufóktól félne - értékelt.