Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pexels

Új módszerrel javítanának az egészségügyi munkaerőhiányon

Jelentős informatikai fejlesztések valósulnak meg az egészségügyben egy 2020-ig tartó, csaknem 23 milliárd forintos keretösszegű projektben. Javul az információáramlás az orvosok között, de érintett az onkológia, a háziorvosi ellátás is.

Öt évre visszamenőleg felöltik a betegadatokat az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (az EESZT-be), továbbá megtörténik a jelenleg is működő adatbázisok - az országos vérkészlet, a védőoltás-nyilvántartások, a várandós és gyermekegészségügyi kiskönyv-nyilvántartás, a személyre szabott sugárterhelés nyilvántartás, valamint a központi implantátum regiszter - beillesztése az egészségügyi felhőbe.

A projektben 19 megyei és négy regionális centrumban bevezetik az országos onkológiai informatikai rendszert, amely

tartalmazza az összes beteg adatait és az onkoterápiás protokollt is. Ezzel a jelenlegi hatvan napos kivizsgálási idő felére csökkenthető.

A három éve futó projekt uniós pénzből valósul meg – mondta az InfoRádiónak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója. Gondos Miklós hozzátette: ha minden megvalósulna a terv szerint, óriási jelentőséggel bírna. Az egészségügy informatikai rendszereinek fejlesztése folyamatos feladat. „Olyan informatikai robbanás van az egészségügyben és mindenhol, amelyet csak nyomonkövetni tudunk, és lemaradni nem akarunk semmiről sem” – fogalmazott. A szakértő szerint jelenleg jó ütemben zajlik a fejlesztés. Ezen kívül megvalósul a nemzeti kardiovaszkuláris képalkotó hálózat, amelynek révén az ország 21 kardiológiai centrumában megvalósul az egységes leletezés.

A projekt részeként létrejön egy telemedicina-rendszer is, aminek segítségével a vizsgálat során készült képek és metszetek informatikai hálózaton kerülnek el olyan központokban, ahol a legnagyobb tudású szakemberek értékelik ki. Ez a folyamat meggyorsítja a diagnózist, ráadásul

az egészségügyi munkaerőhiányt is enyhíti, hiszen kiváltja az adott településen megfelelő gyakorlattal rendelkező orvost.

A jövőbeli tervekről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elmondta: az ágazati informatikai infrastruktúra-fejlesztés keretén belül négy pilot intézményben - a debreceni Kenézy Gyula kórházban, a budapesti Szent Margit, Szent Imre kórházba és a szombathelyi Markusovszky kórházban - megújulnak ezen intézmények időpontfoglalási, betegregisztrációs, betegbehívó és -irányító rendszerei.

Ezen kívül

létrehozzák az országos központi háziorvosi előjegyzési rendszert,

valamint a tüdőrák korai diagnosztizálására egy olyan informatikai rendszert, amely képes lesz az alacsony dózisú CT-felvételek automatikus kiértékelésére és leletezésére is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×