Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt a Miniszterelnöki Kabinetirodán 2018. június 28-án.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Mindenkinek levelet küld a kormány

Brüsszel gyakorlatilag beismerő vallomást tett - így kommentálta a migrációról szóló kormányzati kampányra adott európai bizottsági reagálást a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Kovács Zoltán azt mondta, Brüsszel az állásfoglalásában beismerte, hogy a kormány által bemutatott elképzelések léteznek, és beismerte, hogy ezek a tervek növelnék a bevándorlást Európába, ezért a kabinet szerint veszélyesek.

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy létezik egy jogi előterjesztés a bevándorlók kötelező szétosztására, és változatlanul szorgalmazzák az EU-n kívülről történő áttelepítéseket is egy egységes uniós keretrendszerben - fejtette ki az államtitkár.

A brüsszeli testület elismerte azt is - folytatta -, hogy a például Görögországban tartózkodó migránsok bankkártyákat kapnak, amire eddig több mint 110 millió eurót fordítottak.

A bizottság "bevallotta" továbbá, hogy meg akarják erősíteni a Brüsszelből irányított határvédelmi rendszert - mondta Kovács Zoltán, emlékeztetve Angela Merkel német kancellár korábbi szavaira, miszerint ez csak a tagállami szuverenitás csorbulásával érhető el.

Hozzátette: "elismerték azt is, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a migránsvízumokról, az úgynevezett humanitárius vízumokról szóló előterjesztést, ez pedig gyakorlatilag az előkészítése annak, hogy a bizottság melléállhasson".

Az államtitkár megjegyezte: az állásfoglalásban ugyan nem említi az Európai Bizottság, de az EP kezdeményezésére a nem kormányzati szervezeteknek 570 milliárd forinttal adnának többet a következő pénzügyi ciklusban.

Közölte:

a kabinet elszánt, hogy minden magyart tájékoztasson arról, mire készül Brüsszel.

Ezért Orbán Viktor miniszterelnök levelet küld minden választópolgárnak. "Magyarország kormánya nem tántorítható el attól, hogy ismertesse azokat a terveket, amelyekkel nem ért egyet, azaz nem szeretnénk, hogy ha Magyarországot bevándorlóországgá, Európát pedig bevándorlókontinenssé tenné a brüsszeli bürokrácia" - fogalmazott.

Kovács Zoltán kérdésre arról is beszélt, hogy az Európai Bizottságnak nem konszenzust nélkülöző, bevándorláspárti szempontokat kellene érvényesítenie az előkészítési munkában, hanem azt kellene végrehajtani, amiről az Európai Tanács dönt.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkjáról- szintén kérdésre válaszolva - azt mondta: a kormány sajnálattal látja, hogy bizonyos szakszervezetek beszálltak az EP-választási kampányba. Az államtitkár ezt szereptévesztésként értékelte. Kiemelte emellett, hogy a kormány a közszolgálatban dolgozókat megbecsülő életpálya- és béremelési programokat indított az elmúlt években.

Arra a felvetésre, hogy a Párbeszéd törvénymódosítást kezdeményez az Elios-ügyben készült OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében, Kovács Zoltán úgy reagált: az Elios-ügyben nincs semmilyen új információ, a kezdeményezés pusztán politikai akció.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×