Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke a közszolgálati sztrájk menetét és céljait ismertető sajtótájékoztatón az MKKSZ székházában 2019. január 17-én. Az érdekképviselet országos közszolgálati sztrájkot hirdet március 14-ére csaknem kétszázezer munkavállaló érdekében arra az esetre, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Több ezren álltak a márciusi sztrájk mellé

Több ezer közszolgálati dolgozó jelezte, hogy ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormányzattal a dolgozók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslásáról, akkor támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkját.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke felidézte: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdetett sztrájkot januárban arra az esetre, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások.

Hozzátette: a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik, és csak akkor, ha a dolgozók több mint fele csatlakozik. Jelezte:

az MKKSZ-nek már több ezren jelezték, hogy részt vennének a sztrájkban, de folyamatosan csatlakoznak a felhívásukhoz a dolgozók,

így a szakszervezet eleget tett a törvényi feltételeknek és a munkabeszüntetés törvényes lesz.

Megjegyezte: a versenyszféra és a közigazgatás munkavállalói mellett a civilek is szolidárisak az önkormányzati köztisztviselőkkel, a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselőkkel és a szociális területen dolgozókkal. Jelezte: ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, akkor a sztrájk ideje alatt a munkabeszüntetéssel egyetértők a támogatás jelképét viselik majd a ruhájukon.

Mint mondta, a sztrájkfeltételek teljesítéséről tájékoztatta a kormányzati igazgatási kormánytisztviselők esetében Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az önkormányzati köztisztviselők tekintetében Pintér Sándor belügyminisztert, a SZÁD elnökével közösen pedig Fülöp Attila szociális területért felelős államtitkárt, és jelezték: várják a kormányzat tárgyalási meghívóját.

Boros Péterné hangsúlyozta: a szakszervezet korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készül, de megkeresésükre egyedül az Emberi Erőforrások Minisztériuma reagált, ők

március 6-án várják a szakszervezet tárgyalódelegációját.

A járási kormányigazgatási köztisztviselők helyzetét az MKKSZ elnöke szerint "elképesztő lekezelés és munkaügyi káosz" jellemzi, munkáltatójuk az Ügyfélkapun levelez velük, ezen értesültek az alapszabadságuk csökkentéséről, a munkaközi szünet munkaidőn kívülre kerüléséről, a helyettesítés ellenértékének ki nem fizetéséről, a "13. havi ingyenmunkáról", miközben nem kaptak még kinevezési módosítást.

Köves Ferenc, a SZÁD elnöke azt mondta, eddig egyetlen kormányzat sem tekintette fontosnak a szociális ágazatot, márpedig azt, hogy egy kormányzat hogyan bánik az elesettjeivel, az is mutatja, hogyan bánik az elesettekkel foglalkozókkal. Szeretnék, ha szavak helyett tettekben nyilvánulna meg a kormányzat elismerése a szociális ágazatban dolgozók iránt, és pótlékok helyett garantált és kiszámítható béremelést követelnek - tette hozzá.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke és az országos sztrájkelőkészítő bizottság koordinátora elmondta: a PDSZ kétórás szolidaritási sztrájkot hirdet március 14-ére, 8 és 10 óra közöttre, hogy kifejezzék, támogatják a közszférában sztrájkolókat.

Az MKKSZ követelése az, hogy legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is. A kormányzati igazgatásban dolgozók emellett az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását követelik. Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.

A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többi között a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert szeretnének.

Mindhárom ágazat közös követelése a "rabszolgatörvény" visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozása.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Szakértő: ezer sebből vérzik az egészségügy, de most van remény

Elindul a betegelégedettségi platform, ahol a beteg vagy hozzátartozója visszajelzést tud adni az ellátás minőségéről – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy szakmai konferencián Budapesten. Az InfoRádióban nyilatkozó Rékassy Balázs háziorvos, egészségügyi szakmenedzser szerint több sebből vérzik a magyar egészségügy: a kórházak nagy része lepusztult, a szakdolgozók alulfinanszírozottak, orvosok és ápolók hiányoznak a rendszerből.

Karácsony Gergely: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Lezárná Moszkva az irkutszki pestisgyanús ügyet, de a WHO még mindig válaszokat vár

Egy 28 éves laboratóriumi dolgozó halála után továbbra is nyitott kérdéseket vet fel az irkutszki pestisellenes kutatóintézet ügye. Az első beszámolók tüdőpestis-gyanúról szóltak, az orosz hatóságok azonban azt állítják, hogy pestises esetet nem igazoltak, és a járványügyi helyzet nyugodt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint viszont a hiányzó információk miatt teljes kockázatértékelés egyelőre nem készíthető. A Portfolio ezért megnézte, hogyan kezeli most az ügyet az orosz hivatalos kommunikációra támaszkodó regionális sajtó, és mit írnak azok az orosz nyelvű, függetlenebb források, amelyek a helyi bizonytalanságot és információhiányt is bemutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×