Győrffy Balázs szerint erősíteni kell a gazdálkodók érdekérvényesítő képességét. Mint mondta: a most beadott törvénytervezet elfogadásával erősíteni tudnák a helyben lakó gazdálkodó emberek közvetlen ráhatását a földforgalomra.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról is beszélt az Arénában, hogy jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani a kamara területi szerveinek állásfoglalásai miatt, a jövőben viszont az önkormányzatok nem vesznek részt az eljárásban, mert – mint ahogy Győrffy Balázs fogalmazott – a többségük nem rendelkezik kellő hozzáértéssel és tapasztalattal.

Hozzátette: ha probléma van, az önkormányzatok vannak az alperesi oldalon, ha a kistelepülések elvesztik az – olykor több tucat – pert,

a teljes évi költségvetésük a perköltség kifizetésére megy el.

Győrffy Balázs elmondta azt is, hogy a földbizottság döntései miatt a jövőben a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni. A bíróságoktól elvonják azt a lehetőséget, hogy megváltoztasság a korábban földbizottsági, a jövőben kormányhivatali döntést, pusztán új eljárásra tudják kötelezni az eljáró szervet, illetve a figyelembe veendő szempontokat határozhatják meg.

„Ne a bíróság csinálja a birtokpolitikát, hanem az arra hivatott – a politika és a gazdaságpolitika által erre felkent – szervek”

– fogalmazott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor. A javaslat szerint a gazdálkodók csupán a tevékenységükkel összefüggő előjogokkal bírnának. Egy sertéstartónak például szüksége lehet szántóra, gyümölcsösre azonban már nem.

Győrffy Balázs cáfolta, hogy „hatósági árat” vezetnének be a termőföldre. Mint elmondta, a földbizottságnak azt kell vizsgálni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől.

Öntözéssel és jégkármérsékléssel lehet küzdeni az ország éghajlati kitettsége ellene

– mondta Győrffy Balázs. A kamarai elnök szerint a világon elérhető legjobb megoldást építették ki Magyarországon, az ország területén egyenletesen elhelyezett talajgenerátorok védik a földeket a jégkártól.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hozzátette: egy ilyen rendszer hatékonyságát nehéz mérni. Azt lehet vizsgálni, hogy az egyes években milyen káresemények történtek a korábbi időszakhoz képest.

Az idei adatok alapján sok milliárdos értéket mentett meg a rendszer, ami nem csupán a mezőgazdasági kártól óv, hanem a gépkocsikat és az ingatlanokat is védi.

Győrffy Balázs kiemelte: úgy sikerült harmadára csökkenteni a mezőgazdasági károkon belül a jégkár arányát, hogy idén az átlagos 5-7 májusi zivataros nap helyett 27 volt. A rendszer kiépítése ráadásul a gazdáknak nem került pénzébe, a kiépítést a vidékfejlesztési programból finanszírozták, a működést pedig a kárenyhítési alapból.

Kifogástalanul működik az országos jégkármérséklő rendszer

– jelentette ki Győrffy Balázs, aki a rendszer „korlátairól” is beszélt: a szupercella és a nem Magyarország felett képződött jég ellen nem védi a hazai területeket, hiszen csak a kialakulását tudja gátolni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke unikálisnak nevezte a magyar jégkármérséklő rendszert, mert az Európai Unión belül Magyarországon kívül nincs másik olyan ország, amelyik a teljes területét hasonló rendszerrel védené.