A Budapesti Corvinus Egyetemnek júliusra kell alapítványi működésűvé válnia. Ehhez megalakult a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet és a munkáját segítő nyolc fős tanácsadó testület, amely héten tartja első ülését – mondta a testület vezetője. A rektor és a kancellár vezette egyetemi szervezetben megközelítőleg 100-an igyekeznek a „jövőt fölvázolni” – emelte ki Csák János.

Ezek a tervezetek, alternatívák kerülnek be a tanácsadó testület elé – tette hozzá. Mint mondta: márciusig látniuk kell az állam által létrehozott közhasznú alapítvány struktúráját, utána három hónap marad a finomhangolásra és a jogszabályoknak megfelelő változások végrehajtására. Meg kell határozni a rendelkezésre álló vagyont, és ki kell jelölni a felette rendelkező személyeket.

Július 1-jével a Innovációs és Technológiai Minisztérium átadja a fenntartói jogokat az alapítvány kuratóriumának

– mondta Csák János, hozzátéve: a Corvinus Egyetem működésében 2019-ben még nem lesz semmilyen változás. A jövő évi költségvetést idén még az állami költségvetés részeként határozzák meg, 2019 második felében pedig a szülők, hallgatók és oktatók számára is átláthatóvá teszik a 2020-ra tervezett változásokat.

A címzetes egyetemi tanár hangsúlyozta: a felvételi szisztéma nem változik, az intézmény marad az állami felvételi rendszerben. 2020-tól is ugyanannyi hallgató tud majd ingyenesen tanulni az egyetemen, mint most – emelte ki.

Csák János hozzátette: a jelenlegi államilag finanszírozott helyek helyett Corvinus-ösztöndíjak lesznek. A tervek szerint a jelenlegi kiválósági és szociális ösztöndíjat kiegészítenék a közösségért tett munka elismerését célzó ösztöndíjakkal.

A közfinanszírozás nehézségei

Egy egyetemek teljesítményét a kibocsátott hallgatók kezdőfizetésével, illetve a nemzetközi rangsorokkal mérik – mondta az átalakulási tanácsadó testület vezetője, hozzátéve: akár egy Nobel-díjas tudós érkezése is sokat javíthat egy intézmény nemzetközi megítélésén. Állami egyetemként – éves költségvetéssel – a Corvinus rektorának és kancellárjának nagyon nehéz hosszútávú gazdasági tervezés.

„A közbeszerzési rendszer folyamatainak hosszadalmassága akadályozza, hogy egy globálisan versengő iparágban gyors döntések szülessenek”

– fogalmazott, hozzátéve: a dolgozók közalkalmazotti foglalkoztatása is terhet jelent az intézmény számára.

Hogyan kérhetnénk meg egy rektort, akinek a mandátuma három évre szól, hogy készítsen egy ötéves stratégiai tervet és vállaljon felelősséget azért? – tette fel a kérdést Csák János. A kormány elhatározta, hogy egy angolszász típusú alapítványi fenntartóba tesz annyi pénzt, hogy az egyetem képes legyen 5-10 évre előre gondolkodni.

„Ma a közalkalmazotti bértábla szerint nem tudnánk elhozni a Harvadról egy professzort, szétrobbanna az a bértábla”

– vélekedett.

A Corvinus Egyetem célja 2030-ra a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kerülni. A címzetes egyetemi tanár szerint ez a vállalás nem is túl agresszív, de nem is könnyű. Csák János kiemelte: az intézmény a menedzsment képzésben jól teljesít mind a hazai, mind a külföldi rangsorokon, a kutatási teljesítmény viszont viszonylag gyenge. Csák János hozzátette: a Corvinus Egyetemnek a térségben is erős riválisokkal kell versenyben lennie.