eur:
394.14
usd:
365.25
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Változik a civilek támogatása és a közbeszerzési törvény is

A kormány szerint növekszik a civilek támogatása, az ellenzék viszont az összeg "változatlanságára", valamint az egyes civil szervezetek támogatása közti eltérésekre hívta fel a figyelmet. A közbeszerzési törvény vitáját is lefolytatták szerdán az Országgyűlésben.

A közbeszerzési bíróságokkal kapcsolatos törvényjavaslat-csomag után a civil szervezetek működéséről szóló törvény módosításának vitájával folytatta munkáját a Ház szerdán.

Miniszterelnökség: növekszik a civilek támogatása

A civil szervezetek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében módosul az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény. A változtatásnak ugyanakkor célja az is, hogy ösztönözzék a szervezetek adománygyűjtő tevékenységét - mondta a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában.

Tuzson Bence célnak nevezte, hogy a valós civil szervezetek részesüljenek valódi és növekvő támogatásban. A kormány lehetővé tenné, hogy egyre több szervezet, akár a kisebbek is képesek legyenek elérni a pályázati támogatásokat. Ezért 5-ről 10 százalékra növelik azt az összeget, amelyet az adománygyűjtés értéke után normatív alapon kapnak a szervezetek.

Beszámolt a civileknek juttatott támogatások jelentős növekedéséről, mint mondta, az 2012 óta - 3,4 milliárd forintról - jövőre már 5,9 milliárdra emelkedik. Közölte azt is: eddig mintegy 400 civil kapott normatív támogatást, számuk azonban jelentősen növekedhet, ahogy az arra szánt összeg is.

A jövőben egységesülnek az eddig a működésre és a szakmai tevékenységre kiírt pályázatok.

A Fidesz támogatja a változtatásokat. A KDNP részéről kiemelték az adminisztrációcsökkentést, amelynek köszönhetően a civil szervezeteknek csak egyfajta pályázati rendszert kell megismerniük. Fontosnak tartják továbbá, hogy az állam ezentúl nagyobb mértékben kiegészítheti az adománygyűjtéseket.

Jobbik: nem növekedett a támogatási keret

Szávay István (Jobbik) "szemfényvesztésnek" minősítette, hogy jelentősen növekedtek volna a civilek támogatásai, rámutatott ugyanis arra: a Gyurcsány-kormány utolsó évében az összeg 8 milliárd forint volt, a jelenlegi kabinet pedig ennek felét osztja most ki.

Kifogásolta a Nemzeti Civil Alapprogram és a Nemzeti Együttműködési Alap működését is, mert szerinte ott többségében fideszes delegáltak osztják a pénzt. Különösen bírálta az alap élén álló Csizmadia Lászlót.

A javaslat utolsó paragrafusát "elképesztően döbbenetesnek" ítélte, amely szerint a jövőben már azon civil szervezetek is támogatást kaphatnak, amelyek nevesítve vannak a költségvetésben.

Szerinte ezzel a "kedvenc" szervezetek lehetőségeit növelik, és felvetette, hogy a Rákóczi Szövetség eddig is átláthatatlan forrásait kívánják növelni.

Helyes iránynak ítélte a normatív támogatást emelését, azt azonban szerinte nem tíz, hanem tizenöt százalékra kellene emelni. Ugyanakkor kijelentette: az átláthatatlanságot és a visszaéléseket növeli a miniszteri keret emelése a pályázati forrás 10-ről 15 százalékára. Úgy ítélte meg: a változtatás célja, hogy "kitömjék" a kormányközeli szervezeteket.

MSZP: a kormánynak kedves civil világ kerülhet előtérbe

Varga László (MSZP) szerint a kormány folyamatosan a civil szervezetek életét ellehetetlenítő döntéseket hoz, üldözi a neki nem tetsző véleményeket.

A képviselő az előterjesztésből egyetértett az adománygyűjtés kiegészítésére vonatkozó új szabályokkal,

a miniszteri keret növelését viszont kifogásolta, mert ez - az egyedi elbírálás - szerinte azt jelenti, hogy a kormánynak kedves civil világ kerül előtérbe.

Bár tartalmaz néhány előrelépést a javaslat, mégiscsak a kormányközeli civil szervezetek lehetőségeit erősíti - összegezte álláspontját.

DK: egyenlő feltételeket a civil szervezeteknek!

Arató Gergely (DK) is úgy fogalmazott, a kormány a számára nem kívánatos civil szervezeteket üldözi, a "megtűrt" civil szervezeteknek csak morzsákat ad, a támogatott - köztük határon túli - szervezeteknek viszont emeli a támogatását.

A javaslatot úgy értékelte, mint arra való további törekvés, hogy a Civil Összefogás Fórum (CÖF) vezetője oszthassa szét a pénzeket.

Ha egy civil szervezet független a kormánytól, akkor független rendszerben kell támogatni

- mondta, egyenlő finanszírozási, működési feltételek biztosítását követelve.

LMP: egy jóval szabadabb, független civil szférára lenne szükség

Csárdi Antal (LMP) azt mondta, a magyar civilek gyomra mindig összeszorul, amikor őket érintő kormányzati törvénymódosítást látnak. Szerinte e törvényjavaslat nem fogja megkönnyíteni a civil szervezetek munkáját, az csak arról szól, hogy tovább erősítse a civil szervezetek függő viszonyát Orbán Viktortól, vagyis a "hűbéri rendszer" további erősítését célozza.

Egy jóval szabadabb, független civil szférára lenne szükség - jelentette ki.

Párbeszéd: "CÖF, CÖF"

Tordai Bence (Párbeszéd) felszólalásában a CÖF szót ismételgette, amiért a levezető elnök, Latorcai János figyelmeztette őt, majd lezárta a vitát.

Zárszavában Tuzson Bence államtitkár azt mondta, a civil szervezetek különböző csatornákon keresztül, de támogatásban részesülnek Magyarországon, az indítvány pedig a magyar civil élet erősödését fogja elősegíteni.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×