eur:
393.83
usd:
365.67
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Nagy vitát generált a közigazgatási bíróságok bevezetésével kapcsolatos törvényjavaslat-csomag

A kormánypártok szerint 30 éves adósság törlesztése és a jogállam ünnepe az új közigazgatási bíróságok megalakítása, az ellenzék szerint káros folyamatokat indíthat el, kevés biztosítékot tartalmaz és visszaélésekre adhat módot az új bíróságok létrejöttének módja.

Az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtését tartalmazó törvényjavaslatokat tárgyalta szerdai ülésén az Országgyűlés.

Trócsányi László: ez Magyarország érdeke

Az igazságügyi miniszter értékelése szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját és Magyarország érdekét szolgálja.

Trócsányi László a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, illetve az annak hatálybalépéséről szóló előterjesztés összevont általános vitájában úgy értékelt, Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye ezen javaslatok tárgyalása, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése.

A miniszter a 2020. január 1-jétől működő bíróságokról közölte, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra.

Az új közigazgatási bíróságok igazgatását nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem a miniszter végzi. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el,

elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben - tette hozzá.

Fidesz: a magyar demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolják

Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felidézte: 2010-ben az Orbán-kormány az állam megújítását tűzte ki célul, mert túlbürokratizált volt és nem működött hatékonyan, ezért szükség volt szervezeti átalakításokra és jogi lépésekre is. Megújult a közigazgatási szervezet, létrejöttek a járási hivatalok és a kormányablakok, most pedig az utolsó, de az egyik legfontosabb jogállami lépés van hátra: a közigazgatási bíróságok létrehozása - fejtette ki.

Az állam túlhatalma feletti kontrollt megtestesítő önálló közigazgatási bíráskodást 70 évvel ezelőtt a kommunista diktatúra szüntette meg

- jelentette ki. Ezért úgy vélte: visszásak azok a gondolatok, amelyek a közigazgatási bíróságoktól féltik a demokráciát, hiszen ezt éppen a demokráciát tűzzel-vassal irtó rendszer bontotta le. Kijelentette: a magyarországi demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolja az önálló közigazgatási bíróság létrehozásával.

A javaslattal kapcsolatos jogállami és alkotmányos aggályok eloszlatása érdekében hangsúlyozta: a javaslat miniszteriális igazgatási modellt vezet be európai uniós példák alapján, de

a miniszter döntési jogköre erős korlátok közé van szorítva, kizárva a szubjektív döntések lehetőségét.

Jobbik: számos ponton aggályos a javaslat

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka aggályait fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert

szerinte az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatja, hogy a bírósági rendszerben meglévő kiskapukat a kormány és az OBH elnöke kihasználta,

ezért ebben a törvényjavaslatban is azt keresik, hogy, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a kabinet visszaélhet, illetve, hogy lesz-e olyan erő, hatalom, amely ezt ellenőrizheti.

A jobbikos képviselő nem vonta kétségbe Trócsányi László igazságügyi miniszter jó szándékát, de arra figyelmeztette: lehet, hogy, ha nem megfelelően hajtja végre a politikai utasításokat, akkor leválthatják egy olyan kinevezettre, aki a törvényjavaslatban biztosított jogkörökkel vissza fog élni.

Nem ért egyet a javaslat indoklásában szereplő kitétellel, miszerint a miniszter politikai felelősséget vállal a bíróságok jó működése felett, mert szerinte ez beavatkozást is jelent a bíráskodásba. Úgy vélte: Magyarországon a közérdek egyre inkább a "ner" érdeke felé tolódik el, ezért nem helyes, hogy a jogszabály szerint a közigazgatási bírák munkájuk során "nem tévesztik szem elől a közérdeket".

Bírálta azt is, hogy a bírói tanácsok önigazgatásában a kinevezési jogok esetében kontrollmechanizmus lép életbe, mintha gyámság alá helyeznék őket.

Nem értett egyet azzal, hogy

a javaslat szerint úgy lehet valaki közigazgatási törvényszéki elnök, hogy soha nem volt bíró, hanem egy kormányhivatalnál jogi előadóként dolgozott 5 évet.

Kritikával illette azt is, hogy a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság eltérő döntése esetén, egy szuperjogegységi eljárást fognak indítani. Úgy vélte: a kormányoldalnak a jelenlegi gyakorlattal csak az a baja, hogy születhetnek olyan ítéletek, amelyek a NER ellen hatnak, most viszont lesz egy olyan másik bíróság, amelynek vezetője végrehajtja a politikai utasításokat, de végső soron a miniszter is be tud majd avatkozni, és a közigazgatási bíróság elnökén is túl tud lépni.

Staudt Gábor azt valószínűsítette, hogy Patyi András lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke és ezzel kapcsolatban megjegyezte: el lehet képzelni, hogy mennyire lesz független az a közigazgatási bíróság, amelynek leendő elnöke elnézést kért a miniszterelnöktől azért, mert a jogszabályokat betartotta.

MSZP: teljesen átpolitizálja a javaslat a bírósági szervezetrendszert

Varga László (MSZP) azt mondta: az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Szerinte ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is.

A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat - jelentette ki, hozzátéve: a politikai akarat érvényesítése iránti igény a személyi kérdésekben a legerősebb. Ugyanis

a személyi ügyekért egy olyan kilenc tagú grémium felelhet, amelynek négy nem bíró tagja lehet, ami alapjaiban áshatja alá a tisztességes eljárás követelményét. A legnagyobb veszélyt a jogállamiságra a bírói kinevezéssel kapcsolatos miniszteri jogok jelentik

- mondta a szocialista képviselő, úgy értékelve, hogy a miniszteri hatalom kiterjed az összes közigazgatási bíróra. A bírói függetlenségének, a bírák törvényhez kötöttségének és a jogállamiságnak az elve is sérül az előterjesztéssel, a közigazgatási bírák inkább a politikának, nem pedig a jognak lesznek alárendelve - jelentette ki.

Varga László összegzése szerint a kormányoldalnak fontos, hogy a kényes ügyeket - például a gyülekezési, közbeszerzési kérdéseket - kezelni tudja, ezért kerülnek ezek a közigazgatási bíróságokhoz.

DK: ki akarják vonni a kínos ügyeket a független bíráskodás hatálya alól

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy "pártbíróság" hatáskörébe utalja őket.

Úgy fogalmazott:

ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.

Véleménye szerint csupa olyan ügyek kerülnek a közigazgatási bírósági rendszerhez - például választási, gyülekezési jogi, valamint közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek -, amelyekben az elmúlt években "a jog megfékezte a Fideszt".

LMP: a magyar jogtörténet sötét időszakát jelentheti a változtatás

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány a "túlhatalmának" további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal. A magyar jogtörténet sötét időszakát jelenti a változtatás, ha a jelenlegi formájában megvalósul - fogalmazott.

A közigazgatási bíráskodásnak valóban volt történeti előzménye, és úgy valóban indokolt lenne bevezetni, ha a deklarált célokat szolgálná. Ám olyan formában nem lehet visszaállítani, mint az az előterjesztésben szerepel, így ugyanis a kormányzati befolyásolás növelésére és a bírósági függetlenség csorbítására alkalmas - mondta az LMP-s képviselő.

Aggodalmát fejezte ki a tervezett miniszteri igazgatási gyakorlat miatt, valamint amiatt is, hogy szerinte nincsenek garanciális elemek az indítványban. Problémának nevezte továbbá a regionális leosztást.

Összegzése szerint a kezdeményezés nem lenne elvetendő, de a javaslat ebben a formájában nem támogatható.

Párbeszéd: végleg győzedelmeskedhet a lopakodó puccs

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy értékelt, a törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint egy Fidesz-bíróság felállításáról. A kormány nem tudta megindokolni, miért van szükség önálló közigazgatási bíróságokra - mondta. Az ellenzéki politikus politikai bosszút lát a bíróságok felállítása mögött részben a Kúria áprilisi választási döntései, részben az elszámoltatás nyomás született felmentő ítéletek miatt.

Szabó Tímea szerint ha a törvényjavaslatot elfogadják, a magyar jogállammal szembeni "lopakodó puccs" végleg győzedelmeskedni fog. Azt javasolta, vonják vissza az előterjesztést, vagy legalább várják meg a Velencei Bizottság véleményét.

Szakmai válaszokat ígért Völner Pál

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - megköszönve a felszólalóknak a vitában való részvételt - zárszavában szakmai válaszokat ígért a benyújtandó módosító javaslatokra.

A vitában elhangzottakra reagálva jelezte: Trócsányi László nemcsak ügyvéd volt, hanem egyetemi tanár is, és több évtizedre visszamenőleg foglalkozik a közigazgatási bíróság témájával. Azokkal a kritikákkal kapcsolatban, hogy a javaslat nem felel meg a jogállami kritériumoknak, az államtitkár jelezte:

még a törvény hatályba lépése előtt beérkezhet a Velencei Bizottság állásfoglalása.

A kinevezési gyakorlatot érintő kritikákkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági szervezet ajánlja azokat, akiket a miniszter felterjeszt kinevezésre a köztársasági elnöknek.

Azokra az ellenzéki kijelentésekre, miszerint "Fidesz-bíróságok" jönnek létre, az államtitkár úgy reagált: Magyarországon a bírák nem lehetnek párttagok, szemben például Németországgal, ahol ez megengedett.

Jobbikos kritikákra válaszolva elmondta: mire hatályba lép a törvény, addigra az infrastrukturális feltételek is a rendelkezésre fognak állni az új szervezet számára.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×