Az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtését tartalmazó törvényjavaslatokat tárgyalta szerdai ülésén az Országgyűlés.

Trócsányi László: ez Magyarország érdeke

Az igazságügyi miniszter értékelése szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját és Magyarország érdekét szolgálja.

Trócsányi László a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, illetve az annak hatálybalépéséről szóló előterjesztés összevont általános vitájában úgy értékelt, Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye ezen javaslatok tárgyalása, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése.

A miniszter a 2020. január 1-jétől működő bíróságokról közölte, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra.

Az új közigazgatási bíróságok igazgatását nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem a miniszter végzi. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el,

elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben - tette hozzá.

Fidesz: a magyar demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolják

Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felidézte: 2010-ben az Orbán-kormány az állam megújítását tűzte ki célul, mert túlbürokratizált volt és nem működött hatékonyan, ezért szükség volt szervezeti átalakításokra és jogi lépésekre is. Megújult a közigazgatási szervezet, létrejöttek a járási hivatalok és a kormányablakok, most pedig az utolsó, de az egyik legfontosabb jogállami lépés van hátra: a közigazgatási bíróságok létrehozása - fejtette ki.

Az állam túlhatalma feletti kontrollt megtestesítő önálló közigazgatási bíráskodást 70 évvel ezelőtt a kommunista diktatúra szüntette meg

- jelentette ki. Ezért úgy vélte: visszásak azok a gondolatok, amelyek a közigazgatási bíróságoktól féltik a demokráciát, hiszen ezt éppen a demokráciát tűzzel-vassal irtó rendszer bontotta le. Kijelentette: a magyarországi demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolja az önálló közigazgatási bíróság létrehozásával.

A javaslattal kapcsolatos jogállami és alkotmányos aggályok eloszlatása érdekében hangsúlyozta: a javaslat miniszteriális igazgatási modellt vezet be európai uniós példák alapján, de

a miniszter döntési jogköre erős korlátok közé van szorítva, kizárva a szubjektív döntések lehetőségét.

Jobbik: számos ponton aggályos a javaslat

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka aggályait fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert

szerinte az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatja, hogy a bírósági rendszerben meglévő kiskapukat a kormány és az OBH elnöke kihasználta,

ezért ebben a törvényjavaslatban is azt keresik, hogy, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a kabinet visszaélhet, illetve, hogy lesz-e olyan erő, hatalom, amely ezt ellenőrizheti.

A jobbikos képviselő nem vonta kétségbe Trócsányi László igazságügyi miniszter jó szándékát, de arra figyelmeztette: lehet, hogy, ha nem megfelelően hajtja végre a politikai utasításokat, akkor leválthatják egy olyan kinevezettre, aki a törvényjavaslatban biztosított jogkörökkel vissza fog élni.

Nem ért egyet a javaslat indoklásában szereplő kitétellel, miszerint a miniszter politikai felelősséget vállal a bíróságok jó működése felett, mert szerinte ez beavatkozást is jelent a bíráskodásba. Úgy vélte: Magyarországon a közérdek egyre inkább a "ner" érdeke felé tolódik el, ezért nem helyes, hogy a jogszabály szerint a közigazgatási bírák munkájuk során "nem tévesztik szem elől a közérdeket".

Bírálta azt is, hogy a bírói tanácsok önigazgatásában a kinevezési jogok esetében kontrollmechanizmus lép életbe, mintha gyámság alá helyeznék őket.

Nem értett egyet azzal, hogy

a javaslat szerint úgy lehet valaki közigazgatási törvényszéki elnök, hogy soha nem volt bíró, hanem egy kormányhivatalnál jogi előadóként dolgozott 5 évet.

Kritikával illette azt is, hogy a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság eltérő döntése esetén, egy szuperjogegységi eljárást fognak indítani. Úgy vélte: a kormányoldalnak a jelenlegi gyakorlattal csak az a baja, hogy születhetnek olyan ítéletek, amelyek a NER ellen hatnak, most viszont lesz egy olyan másik bíróság, amelynek vezetője végrehajtja a politikai utasításokat, de végső soron a miniszter is be tud majd avatkozni, és a közigazgatási bíróság elnökén is túl tud lépni.

Staudt Gábor azt valószínűsítette, hogy Patyi András lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke és ezzel kapcsolatban megjegyezte: el lehet képzelni, hogy mennyire lesz független az a közigazgatási bíróság, amelynek leendő elnöke elnézést kért a miniszterelnöktől azért, mert a jogszabályokat betartotta.

MSZP: teljesen átpolitizálja a javaslat a bírósági szervezetrendszert

Varga László (MSZP) azt mondta: az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Szerinte ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is.

A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat - jelentette ki, hozzátéve: a politikai akarat érvényesítése iránti igény a személyi kérdésekben a legerősebb. Ugyanis

a személyi ügyekért egy olyan kilenc tagú grémium felelhet, amelynek négy nem bíró tagja lehet, ami alapjaiban áshatja alá a tisztességes eljárás követelményét. A legnagyobb veszélyt a jogállamiságra a bírói kinevezéssel kapcsolatos miniszteri jogok jelentik

- mondta a szocialista képviselő, úgy értékelve, hogy a miniszteri hatalom kiterjed az összes közigazgatási bíróra. A bírói függetlenségének, a bírák törvényhez kötöttségének és a jogállamiságnak az elve is sérül az előterjesztéssel, a közigazgatási bírák inkább a politikának, nem pedig a jognak lesznek alárendelve - jelentette ki.

Varga László összegzése szerint a kormányoldalnak fontos, hogy a kényes ügyeket - például a gyülekezési, közbeszerzési kérdéseket - kezelni tudja, ezért kerülnek ezek a közigazgatási bíróságokhoz.

DK: ki akarják vonni a kínos ügyeket a független bíráskodás hatálya alól

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy "pártbíróság" hatáskörébe utalja őket.

Úgy fogalmazott:

ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.

Véleménye szerint csupa olyan ügyek kerülnek a közigazgatási bírósági rendszerhez - például választási, gyülekezési jogi, valamint közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek -, amelyekben az elmúlt években "a jog megfékezte a Fideszt".

LMP: a magyar jogtörténet sötét időszakát jelentheti a változtatás

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány a "túlhatalmának" további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal. A magyar jogtörténet sötét időszakát jelenti a változtatás, ha a jelenlegi formájában megvalósul - fogalmazott.

A közigazgatási bíráskodásnak valóban volt történeti előzménye, és úgy valóban indokolt lenne bevezetni, ha a deklarált célokat szolgálná. Ám olyan formában nem lehet visszaállítani, mint az az előterjesztésben szerepel, így ugyanis a kormányzati befolyásolás növelésére és a bírósági függetlenség csorbítására alkalmas - mondta az LMP-s képviselő.

Aggodalmát fejezte ki a tervezett miniszteri igazgatási gyakorlat miatt, valamint amiatt is, hogy szerinte nincsenek garanciális elemek az indítványban. Problémának nevezte továbbá a regionális leosztást.

Összegzése szerint a kezdeményezés nem lenne elvetendő, de a javaslat ebben a formájában nem támogatható.

Párbeszéd: végleg győzedelmeskedhet a lopakodó puccs

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy értékelt, a törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint egy Fidesz-bíróság felállításáról. A kormány nem tudta megindokolni, miért van szükség önálló közigazgatási bíróságokra - mondta. Az ellenzéki politikus politikai bosszút lát a bíróságok felállítása mögött részben a Kúria áprilisi választási döntései, részben az elszámoltatás nyomás született felmentő ítéletek miatt.

Szabó Tímea szerint ha a törvényjavaslatot elfogadják, a magyar jogállammal szembeni "lopakodó puccs" végleg győzedelmeskedni fog. Azt javasolta, vonják vissza az előterjesztést, vagy legalább várják meg a Velencei Bizottság véleményét.

Szakmai válaszokat ígért Völner Pál

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - megköszönve a felszólalóknak a vitában való részvételt - zárszavában szakmai válaszokat ígért a benyújtandó módosító javaslatokra.

A vitában elhangzottakra reagálva jelezte: Trócsányi László nemcsak ügyvéd volt, hanem egyetemi tanár is, és több évtizedre visszamenőleg foglalkozik a közigazgatási bíróság témájával. Azokkal a kritikákkal kapcsolatban, hogy a javaslat nem felel meg a jogállami kritériumoknak, az államtitkár jelezte:

még a törvény hatályba lépése előtt beérkezhet a Velencei Bizottság állásfoglalása.

A kinevezési gyakorlatot érintő kritikákkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági szervezet ajánlja azokat, akiket a miniszter felterjeszt kinevezésre a köztársasági elnöknek.

Azokra az ellenzéki kijelentésekre, miszerint "Fidesz-bíróságok" jönnek létre, az államtitkár úgy reagált: Magyarországon a bírák nem lehetnek párttagok, szemben például Németországgal, ahol ez megengedett.

Jobbikos kritikákra válaszolva elmondta: mire hatályba lép a törvény, addigra az infrastrukturális feltételek is a rendelkezésre fognak állni az új szervezet számára.