Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
330.51
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

A paksi leszerelés is téma volt a parlamentben

A kormány szerint nem lesz szükség az áram árának növelésére a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok másfél évtized múlva esedékes leszereléséhez. A kérdés az Országgyűlés ülésén vetődött fel.

Az LMP-s Csárdi Antal vetette fel a képviselői kérdések között az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy miképp finanszírozná a kormány a paksi blokkok leszerelését, amit bő másfél évtized múlva meg kell kezdeni. Szerinte ugyanis erre nem gyűlik elegendő fedezet az áram árába épített "atomfillérekből", amiből 30 év alatt mintegy 280 milliárd forint gyűlt össze, mivel a tudományos akadémia e költséget ezermilliárd forintos nagyságrendűre becsülte.

„Pontosan milyen kivezetési menetrenddel számol a kormányzat, honnan lesz minderre pénz? Jelentősen megemelik-e az erőmű befizetéseit, vagyis az áram árát, vagy pedig megsértve magyar és uniós jogszabályokat, jogellenesen az adófizetőkre terhelik a költségeket, hogy a paksi atom árát továbbra is olcsónak hazudhassák?” - kérdezte az ellenzéki politikus.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott, hogy az atomenergiáról szóló törvény szerint az viseli a nukleáris fűtőanyag leszerelésének költségét, akinek a tevékenysége által az keletkezik. Szintén e jogszabály értelmében a leszerelést és a radioaktív hulladék elhelyezését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozza, amelynek minden évben fizet mindezért az atomerőmű, illetve annak üzemeltetője.

„A befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze az atomerőmű teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleáris üzemanyag-ciklus lezárásával járó költségeket” - fejtette ki.

Emellett az államtitkár felhívta az ellenzéki képviselő figyelmét, hogy a Kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti program nyilvános, e dokumentum tartalmazza a jelenleg üzemelő paksi blokkok leszerelési ütemét is.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×