Infostart.hu
eur:
367.63
usd:
335.1
bux:
143727.84
2026. november 18. szerda Jenő
Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora beszél az uniós fejlesztések nyílt napja elnevezésű, a Miniszterelnökség által szervezett  programsorozat első állomásán, a Zeneakadémián, a nagyteremben 2016. október 29-én. A rendezvényen az intézmény felújításának bemutatása mellett koncerteket hallhat a közönség.
Nyitókép: Kallos Bea (MTI)

Összevont budapesti campus létrehozását tervezik a Zeneakadémián

Egyedüli pályázóként nyújtotta be a további öt évre szóló elképzeléseit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi rektora. Vigh Andrea az elmúlt évek legfőbb érdemének tartja az oktatás stabilizálását, a képzések gyarapítását.

Az intézmény vezetője hangsúlyozta: a megújult épület átvételekor a képzési struktúra egyes elemeit is újra kellett gondolni. Az eredeti tervek szerint restaurált koncertterem lehetővé teszi, hogy a hallgatók minden este a világ élvonalába tartozó művészek koncertjein lessék el a szakma fortélyait.

Vigh Andrea megjegyezte: egy campus létrehozásán dolgoznak a Kecskeméti Kodály Intézetben, hogy minél több – főként külföldi – hallgatót fogadhassanak ott.

Két iskolában fut a Kodály-módszerre épülő mintaprogram, amelynek kiválóságát számos felmérés igazolja;

a nem zenei profilú osztályokban is számottevően javul a kompetenciamérések eredménye az új típusú zenei oktatás bevezetésével.

A rektor hangsúlyozta: szeretnének létrehozni egy egységes fővárosi campust. Jelenleg a főépületen kívül több fővárosi műemléki épületben folyik az oktatás, ám egyik sem ideális zenei képzés céljára. A terveik közt szerepel, hogy a Liszt Ferenc téri főépülethez elérhető távolságban, egyetlen épületbe szervezve valósítsák meg képzéseiket – ezzel a különböző tanszékek együttműködése is jelentősen javulhatna.

Vigh Andrea megjegyezte: a kollégiumépületük sem felel meg a nemrég hatályba lépett szigorúbb előírásoknak, így ezen a téren is van teendőjük. Hozzátette: a Zeneakadémia büszke arra, hogy személyre szabott, egyéni képzésben részesíti diákjait, ez viszont

a hagyományos egyetemi oktatáshoz képest több tanárt és termet igényel,

ezen kívül a bővítéshez elengedhetetlen lenne további hangszerek beszerzése.

Jelenleg a diákok mintegy 20 százaléka külföldi hallgató, Vigh Andrea hangsúlyozta: ezzel az orvosi egyetem után a második helyen állnak. Ugyanakkor úgy vélte: a jelenlegi finanszírozási forma nem teszi lehetővé, hogy az egyetem megfizesse a magyar és nemzetközi tanárok legkiválóbbjait. Számos elismert művész oktat jelenleg is a Zeneakadémián, ám például Kelemen Barnabás hegedűművésznek Kölnben, Várdai István csellóművésznek pedig Bécsben van főállása. Az ottani fizetésekkel az akadémia nem tud versenyezni – jegyezte meg Vigh Andrea, aki szerint fontos lenne újragondolni az erre vonatkozó szabályozást.

A rektor hangsúlyozta: az egyetemnek rendkívül erős a nemzetközi beágyazottsága, számos intézménnyel dolgoznak vagy gondolkodnak közös képzési programokon.

Régi-új orgona a nagyteremben

Október 22-én adják át a Zeneakadémia nagytermének rekonstruált orgonáját. A hangszer helyreállítása 800 millió forintba került. Az 1907-ben épült Voit orgonát a hatvanas években szétbontották, és a sípjai egy részét más orgonákba építették be – mondta az intézmény rektora. Vigh Andrea szerint az orgona átépítését nagy kutatómunka előzte meg.

„Azért küzdöttünk és harcoltunk és álltunk a szakembereink mellé, mert ezek a sípok olyan ötvözetből készültek, ami ma már nem előállítható”

– emelte ki.

Vigh Andrea hozzátette: bár mérlegelték annak lehetőségét, hogy egy új orgonát vásároljanak, a szakemberek meggyőzték az egyetem döntéshozó testületét, hogy érdemes volna az eredeti, különleges hangzású orgonát visszaépíteni. A szakembereknek a hangszer csaknem 4500 sípjának 90 százalékát sikerült felkutatniuk, s ezek most felújítva eredményezik azt az egyedi hangzást, amely – bár monumentális orgonáról van szó – mégis a Zeneakadémia koncerttermének adottságai mellett is gyönyörűen szól. A rektor szerint a 800 millió forintért átalakított hangszer tovább növeli az orgonaoktatás színvonalát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A tavaszi országgyűlési választás óta érezhetően javult a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, erős növekedési lendületre azonban az őszi felmérés alapján sem érdemes számítani - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentéséből. A vállalatok kilátásait mutató konjunktúrajelentés arról számolt be, hogy bár a gazdasági várakozások nagyot javultak a tavaszi választások előtt látottakhoz képest, a beruházási és foglalkoztatási tervek egyenlege viszont közel nulla maradt. A vállalatok legfőbb kockázatként a kereslet gyengeségét nevezték meg, de az erős forintárfolyamot is többen említették. A Tisza-kormány eddigi lépéseit vegyesen értékelték a válaszadók: az uniós kapcsolatok rendezését és a jogbiztonság helyreállítása felé tett lépéseket kedvezően ítélték meg a vállalatok, de az adórendszerben és a munkaerő-utánpótlásban további reformokat szorgalmaznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×