A magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, és ez az adat egyúttal azt is jelenti, hogy több mint 3 millió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket.

Területi eloszlás tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűség, a háztartások 45 százalékában található kutya. Ezt követi Észak-Magyarország 34%-kal, a Dunántúl 34%-kal, és Közép-Magyarország 28%-kal. A kutyás háztartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), különösen Budapesten, de még itt is 22% az arányuk.

A diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban, a középkorúak körében gyakrabban van eb.

Magyarország lakossága kutyabarát,

a tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája. A válaszadók között ugyanannyian vásárolnának tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18-18%).

Sziládi-Kovács Tibortó, a kutyabarát.hu alapítója az InfoRádiónak elárulta: azt gondolta, hogy az örökbefogadás népszerűbb. A számok fényében viszont igyekeznek vonzóbbá tenni ezt az intézményt. A tenyésztőket választók főként az egészségügyi kockázatok miatt tartanak az örökbefogadástól, illetve szeretnének minél fiatalabb kutyát hazavinni – tette hozzá a szakértő.

„A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, aki be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, mind emellett tudatában kell lennünk annak, hogy mindez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik” – mondta a kutatást megrendelő cégnek Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológus hozzátette:

egy kutyával hosszú távú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk,

érzelmileg ugyanolyan mélyen éli meg, mint egy kisgyerek, ha időközben megunjuk, és emiatt az utcára kerül vagy vissza a menhelyre”.

A Kutyaszemmel című kutatás a magyarországi menhelyek helyzetét is feltérképezte. A menhelyvezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70 százalék), mely az ivartalanítás hiányából fakadhat. Másik fő oka pedig a felelőtlen választás (28 százalék), ugyanis sokan nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.

Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint maguk az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). Azonban a menhelyeket megkérdezve, a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható pénz szűkössége (34%).