A majdnem 12 ezer szavas javaslat végigbogarászása még a legelhivatottabb jogászoknak is fejfájást okozhat, elég csak a 11-es és 13-as cikkelyt megnézni, hogy egyértelmű legyen, mi a baj a tervezettel. A 11-es cikkely a sajtótermékek jogtulajdonosait védi a munkájuk jogszerűtlen internetes terjesztésétől, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a közösségi médiában és keresőmotorokban megjelenő címek és leadek is jogvédett tartalommá válnak, ennél fogva azok jogtulajdonosain múlik, hogy szerepelhetnek-e az adott oldalon, például a Google-ben vagy a Facebookon - írja a Forbes.

Kiskutyák és jogsértések

Magyarul ha rákeresünk, hogy „kiskutyák születtek”, és erre a Google kiad egy vidéki portálon megjelent cikket, akkor a megjelenés maga is jogsértés, ha a keresőóriás nem egyeztetett az adott újsággal. És hogy utóbbinak ez miért baj, ha egyszer jó eséllyel kattintani fogunk a cuki kutyusok ígérete miatt? Nos, mert

a Google alapvetően reklámokból tartja fent magát, így a megjelenő cikkek is a kaliforniai megacég számlájára hajtják a pénzt.

Ez kicsiben talán nem tűnik zavaró tényezőnek, nagyban viszont már érezhető hatásai vannak. Legalábbis erre enged következtetni az a szeptember eleji levél, amit húsz jelentős európai hírügynökség vezetője is aláírt.

Az EU-nak címzett írásban a hírek „elsikkasztásával” vádolják az internetes cégeket, és kérik a szervezetet, hogy lépjen fel a jogtalan kizsákmányolás ellen.

Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy egy France-Presse vagy egy Deutsche Presse-Agentura az internetes hírterjesztés miatt aggodalmaskodjon, de mivel a közösségi médiát fogyasztó milliárdok arra kattintanak, ami először jön szembe az üzenőfalukon, ezért a tájékoztatást fő profiljuknak tekintő ügynökségek sem biztos, hogy pénzt látnak a sokszor komoly összegekért értékesített anyagaikból.

A mémgyárak ügye

Ha már képfeltöltés, a 13-as cikk még aggályosabb. Ebben arról van szó, hogy a szellemi termékek védelme érdekében az online tartalommegosztó cégeknek muszáj lenne valamilyen ellenőrzőrendszert használni, ami „megfelelően és arányosan” szűri ki a jogvédett tartalmakat. Például a YouTube-nak most is lehet szólni, ha olyan felvétel kerül fel, ami valaki jogvédett anyagát tartalmazza, ám a cél egy előzetes szűrés lenne.

Ez a cikk mindemellett papíron ellehetetleníti mindenki kedvenc online agymenését, a mémeket.

A mémek az interneten terjedő, felhasználók által szabadon módosított, ezáltal fejlődésben lévő kulturális tartalmak, amik sokszor jogvédett anyagra épülnek.

Mikor látunk egy vicces képet, rajta a szerepét boldogan vállaló Hide the Pain Harolddal, akkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a képek a Dreamsite nevű stockfotó-oldalhoz tartoznak, így akármennyire is humoros látni a szenvedő mosolyú férfi megannyi szereplését, a 13-as cikk értelmében ezeket le kéne darálni a netről, pontosabban fel sem kerülhetnének oda.

Nehezíti az elképzelést, hogy a techcégek szerint ez a fajta agresszív szűrés csak olyan kódsorok implementálásával lenne megoldható, amik brutálisan lelassítanák a forgalmat, no meg eltörölnék a felhasználói tartalom szabad áramlását.

A köznyelvben csak szerzői jogi törvényként ismert javaslat régóta vita tárgya, 2016-os bemutatása óta pedig majdnem az összes nagy techcég lázongott ellene. Ennek ellenére idén nyáron már egyszer szavazott róla a parlament, akkor viszont

318 nem, 278 igen és 31 tartózkodás mellett nem emelkedett jogerőre a tervezet.

Bár sokan azt hitték, ez a történet vége, szó sem volt a törvényjavaslat elmeszeléséről. Annyi történt, hogy a parlament lehetőséget adott további kiegészítések hozzáfűzésére és megtárgyalására, ezekből pedig összesen 252 darab készült. Szerda délután többek között ezek implementálásáról szavaz majd a parlament.

Nem eszik olyan forrón...

Fontos tisztázni, hogy a szerdai szavazás állásától függetlenül egy darabig még maradnak a vicces képek és videók, ez ugyanis nem egy törvény, hanem úgynevezett irányelv. A Forbes által megkérdezett európai jogszakértő elmondása szerint

az irányelv elfogadását követően a tagországoknak még évek állnak rendelkezésükre, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek megfelelnek az EU-s irányelvnek.

Ráadásul a parlament az Európai Tanács nélkül nem alkothat jogszabályt, szóval még ha megszavazzák az új irányelvet sem biztos, hogy ebből belátható időn belül lesz valami.

Ugyanakkor nem szabad félvállról venni a tervezetet, mert

amennyiben tényleg beiktatják, az nemcsak a hétköznapi internethasználatra lehet negatív hatással, hanem a gazdaságra is,

hiszen a közösségi média és a Google önmagukban több millió cég működésében játszanak kulcsszerepet.