A munkavállalónak lehetősége van megtagadni az utasítás teljesítését, amennyiben az jogszabályba ütközik, illetve veszélyezteti saját vagy más munkavállaló életét – tájékoztatott a szakértő. Ha mások életét közvetlenül veszélyezteti, akkor pedig kötelessége megtagadni a feladat ellátását. Amennyiben – szélsőséges esetekben – ennek nem tesz eleget, az

akár a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét is kimerítheti

– tette hozzá.

Bár – amennyiben kérdőre vonják – az utasítás megtagadását a munkavállalónak kell indokolnia, a gyakorlatban jogvita inkább akkor keletkezik, amikor – a megtagadás következményekényt – a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt – hívta fel a figyelmet Dudás Katalin. A munkavállalónak leggyakrabban a jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt indított perben kell bizonyítania, hogy jogszerűen járt el.

Ha a dolgozó személyi sérülésről szerez tudomást, a munka irányítója felé jelentési kötelezettsége van,

az eseményt rögzíteni kell, majd megállapítani, hogy balesetről, munkabalesetről vagy üzemi balesetről van-e szó. Üzemi baleset esetén a munkavállaló magasabb összegű ellátásban részesül (100%-os baleseti táppénz, az ellátás független a jogszerző időtől, vagyis a munkavállaló jogviszonyának hosszától). Amennyiben nem munkabaleset, akkor a keresőképtelenség esete áll fenn mindössze 50 vagy 60 százalékos táppénz illeti meg, illetve először a munkáltató fizeti a betegszabadságra járó 70%-os távolléti díjat – hangsúlyozta az ügyvéd. Amennyiben a sérült nem ért egyet a munkáltató döntésével, a munkavédelmi hatósághoz fordulhat jogorvoslatért.

Hogyan kell jelenteni a balesetet? Ki dönt arról, hogy üzemi baleset történt-e? Milyen esetben milyen ellátás jár? Az interjút teljes hosszában a cikk végén hallgathatják meg.