Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Áder János köztársasági elnök beszél a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében 2018. június 5-én. Az eseményt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Alkotmánybírósághoz fordul Áder János

Alkotmánybírósági normakontrollt kért a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosításáról az államfő.

Pintér Sándor belügyminiszter 2017 áprilisában nyújtotta be az Országgyűlésnek a vizgazdálkodási törvény módosítását. A javaslat lehetővé tenné, hogy a magánházak kútjait ne kelljen engedélyeztetni, sőt még bejelenteni sem. Ez sok illegálisan fúrt kutat törvényessé tett volna. Még Lázár János volt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor ez a téma tavaly augusztus végén először szóba került a Kormányinfón.

„A kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy egy olyan törvényt hozzon, hogy 80 méter mélységig engedély nélkül lehessen kutat fúrni, és jöjjön létre az a regiszter, amely összesíti, hogy Magyarországon hány fúrt kút létezik” – jelentette be az akkori miniszter.

A céllal mindenki egyetértett, azzal azonban nem, hogy milyen mélységű kutakra vonatkozzon az enyhítés.

A kormány azon dolgozik, hogy meg tudja határozni, hogy milyen mélyen lehet lefúrni ahhoz, hogy a lakosság magán- vagy gazdasági céllal vizet vegyen ki. „Ez egy óriási vita a kormányzaton belül” – mondta Lázár János egy tavaly októberi Kormányinfón.

Az Országgyűlés végül csak idén július 20-án fogadta el a törvénymódosítást, amely a 80 méternél sekélyebb kutakra vonatkozik. A köztársasági elnök azonban nem írta alá a jogszabályt, hanem tovább küldte az Alkotmánybíróságnak úgynevezett előzetes normakontrollra. Az államfő szerint a törvénymódosítás az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az Alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot. Áder Jánosról köztudott, hogy elnöki programjának fő témája a víz.

„Ha nem változtatunk az eddigi vízfelhasználási, vízgazdálkodási szokásainkon, akkor egyrészt a lakossági ellátás ellehetetlenül, a mezőgazdasági ellátás ellehetetlenül, az ipari vízfogyasztás is nehézzé válik. Mindez gazdasági hanyatláshoz vezethet, ami szociális és társadalmi feszültségek forrása lehet, ami

polgárháborúkhoz és háborúkhoz és növekvő migrációs nyomáshoz fog vezetni”

– fogalmazott az államfő.

A beadvány sorsáról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×