eur:
411.29
usd:
393.9
bux:
79578.71
2024. november 22. péntek Cecília
Áder János köztársasági elnök beszél a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében 2018. június 5-én. Az eseményt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Alkotmánybírósághoz fordul Áder János

Alkotmánybírósági normakontrollt kért a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosításáról az államfő.

Pintér Sándor belügyminiszter 2017 áprilisában nyújtotta be az Országgyűlésnek a vizgazdálkodási törvény módosítását. A javaslat lehetővé tenné, hogy a magánházak kútjait ne kelljen engedélyeztetni, sőt még bejelenteni sem. Ez sok illegálisan fúrt kutat törvényessé tett volna. Még Lázár János volt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor ez a téma tavaly augusztus végén először szóba került a Kormányinfón.

„A kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy egy olyan törvényt hozzon, hogy 80 méter mélységig engedély nélkül lehessen kutat fúrni, és jöjjön létre az a regiszter, amely összesíti, hogy Magyarországon hány fúrt kút létezik” – jelentette be az akkori miniszter.

A céllal mindenki egyetértett, azzal azonban nem, hogy milyen mélységű kutakra vonatkozzon az enyhítés.

A kormány azon dolgozik, hogy meg tudja határozni, hogy milyen mélyen lehet lefúrni ahhoz, hogy a lakosság magán- vagy gazdasági céllal vizet vegyen ki. „Ez egy óriási vita a kormányzaton belül” – mondta Lázár János egy tavaly októberi Kormányinfón.

Az Országgyűlés végül csak idén július 20-án fogadta el a törvénymódosítást, amely a 80 méternél sekélyebb kutakra vonatkozik. A köztársasági elnök azonban nem írta alá a jogszabályt, hanem tovább küldte az Alkotmánybíróságnak úgynevezett előzetes normakontrollra. Az államfő szerint a törvénymódosítás az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az Alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot. Áder Jánosról köztudott, hogy elnöki programjának fő témája a víz.

„Ha nem változtatunk az eddigi vízfelhasználási, vízgazdálkodási szokásainkon, akkor egyrészt a lakossági ellátás ellehetetlenül, a mezőgazdasági ellátás ellehetetlenül, az ipari vízfogyasztás is nehézzé válik. Mindez gazdasági hanyatláshoz vezethet, ami szociális és társadalmi feszültségek forrása lehet, ami

polgárháborúkhoz és háborúkhoz és növekvő migrációs nyomáshoz fog vezetni”

– fogalmazott az államfő.

A beadvány sorsáról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×