A Publicus Intézet ügyvezetője, Pulai András úgy véli, hogy az MSZP és szövetségesei a kormányváltás céljával készülnek a választásra.
"A minimálcél az, hogy egyfajta patthelyzet alakuljon ki, egy olyan helyzet, amikor egyik pártnak, így a Fidesznek sincs többsége.
Az új választási rendszerben ez könnyen előállítható: elég, ha 35-36 százaléknál kevesebbet szerez valamelyik párt, akkor már patthelyzet is előállhat. Nagyon sok múlik az egyéni helyeken és sok minden máson is, de elvi szinten akkor már létrejöhet egy ilyen helyzet. Egy erős kampánnyal, illetve egy mostaninál összeszedettebb ellenzéki koordinációval ez szerintem egyáltalán nem lehetetlen” - fejtette ki.
Lánczi Tamás azonban a támogatottsági adatokat alapul véve úgy látta, a szocialisták elsődleges célja, hogy megőrizzék a baloldalon vezető szerepüket.
„A reális cél, hogy az MSZP maradjon a legnagyobb baloldali párt. Meglátjuk, hogy ez összejön-e hiszen van egy erős kihívó Gyurcsány Ferenc személyében, úgyhogy a meccs alapvetően köztük, illetve egy harmadik párt, az LMP között zajlik. Az a kérdés, hogy ki lesz a baloldal vezető ereje. Az MSZP-nek szerintem ez a legnagyobb tét most. Én
sem a mozgásukon, sem a nyilatkozataikon nem látom azt a magabiztosságot, hogy ők kormányváltásra készülnek”
- emelte ki a Századvéd vezető elemzője.
Abban mindkét elemző egyetértett, hogy a Demokratikus Koalíció célja egy önálló parlamenti frakció elérése, illetve, hogy a baloldal vezető ereje lehessen, ahogy abban is, hogy az LMP szintén kitűzte maga elé ez utóbbit, ám Pulai András szerint a párt támogatottságának vannak felső korlátai.
A Jobbik esetében a Századvég vezető elemzője és a Publicus Intézet ügyvezetője is úgy vélte, hogy szavazóik elbizonytalanodtak, a reális cél a párt számára a 2014-es eredmény megismétlése, ám talán így is vezetői válság vár a Jobbikra.