A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11. és 15. között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.

Felháborító?

Tízből majd' kilenc megkérdezett (85 százalék) hallott az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről. 

Azok kétharmada (65 százalék), akik hallottak róla, felháborítónak találja az ilyen ügyeket, ám minden hatodik (17 százalék) megkérdezett természetesnek tartja ezeket és nem lepődött meg, míg némileg kevesebbeket (15 százalék) nem érdekelnek ezek az ügyek.

Leginkább a nőket és a nyolc általánost végzetteket háborítják fel a zaklatási ügyek, nők, és a nyolc általánost végzettek körében a legmagasabb (75 és 76 százalék).

Legkevésbé a férfiakat, és a diplomásakat háborítják fel ezen zaklatási ügyek (55 és 58 százalék), és hasonlóan ezen két társadalmi csoportban a legmagasabb azok aránya, akik természetesnek tartják ezen ügyeket és nem lepődnek meg rajta (22 és 24 százalék).

Minek számít?

A megkérdezettek túlnyomó többsége, tízből nyolc-kilenc megkérdezett szerint a felvázolt helyzetek zaklatásnak számítanak. Ezek

• a hatalmi helyzeteket kihasználó közeledések (93 százalék),
• a rendszeres kellemetlen szexuális közeledés (91 százalék), illetve
• ha valaki segítségért cserébe szexuális szolgáltatást kér (80 százalék).

Nincs, vagy csupán nagyon minimális különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok gondolkodásában ezen kérdésekben.

Hatóságok és társadalom

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést.

A válaszadók szerint elsősorban a társadalom hozzáállása (53 százalék) az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye. Sokan említették még az egyes állami intézményeket, rendőrség, ügyészség (38 százalék), bíróságok (30 százalék), valamint magukat az áldozatokat is (28 százalék), mint akik ezért felelősek.

Tehetnek róla? El kell viselni?

A közvéleménykutató céget is meglepte, hogy

tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.

Mindössze tízből csupán egy megkérdezett (12 százalék, 82 ellenében) gondolja úgy, hogy ilyen szexuális zaklatást bizonyos élethelyzetekben el kell viselni. Ez utóbbi állítás megítélésében érdemi különbség van a férfiak és a nők véleménye szerint - a férfiak 15 százaléka gondolja úgy, hogy a zaklatás adott esetben elviselendő, míg a nők csupán 9 százaléka osztja ezt a véleményt.

A 45 évnél fiatalabbak körében többségben (57 százalék) vannak azok akik szerint az áltozatok inkább nem felelősek az őket ért zaklatásért, ám körükben is egymarmad (35 százalék) gondolja, hogy az áldozatok rendszerint tehetnek arról, hogy zaklatják őket. Hasonló arányokat tapasztalhatunk az érettségizettek, valamint a diplomások körében is.

Azonban a 60 év felettiek, illetve a maximum nyolc általános, valamint a szakmunkás végzettségűek körében többségben (54, 51, és 46 százalék) vannak azok, akik szerint zaklatások áldozatai tehetnek arról, hogy zaklatás áldozatai.