„A szén-dioxid 2015 októberében átlépte a bűvös 400 ppm-es határt” – mondta Mika János éghajlatkutató az InfoRádiónak. Ez azt jelenti, hogy 1 millió levegő molekulában 400 szén-dioxid molekula található, az érték 2016-ra 403-ra emelkedett. Ilyen mértékű növekedést eddig még soha nem figyeltek meg – hangsúlyozta az egri Esterházy Károly Egyetem tanára.

800 ezer éve volt utoljára ilyen magas légkör szén-dioxid koncentrációja, azt megelőzően pedig talán 2-3 millió évvel. Bár a természetes geológiai változásokat nem érdemes összehasonlítani az emberi tevékenységgel, ugyanis ez utóbbi hatása százszor gyorsabb az előbbinél – hívta fel a figyelmet Mika János.

Az emberi károsanyag-kibocsátás ma legalább 70 százalékkal több, mint amit a természet fel tud dolgozni,

így nyilvánvaló, hogy növekszik a szén-dioxid koncentráció. Az óceánok és a bioszféra, amelyek képesek a szennyeződés elnyelésére, folyamatosan gyengül – figyelmeztetett a szakértő.

A hatvanas években csupán a kibocsátott szén-dioxid 40 százaléka került a levegőbe, a többi részét elnyelte a természet említett két komponense, ez az arányszám jelenleg 45 százalék. Kevesebb szén-dioxid használnak fel a növények fotoszintetizálás során, hiszen sok területen kiszáradt a növényzet, illetve az éghajlati rendszer – ezzel együtt a vízfelület – felmelegedése miatt gyengült az oxigén felszín alá jutása.

Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) adatait tekintve, 2016. és 2017. júliusa közötti növekedés 1/3-dal volt kevesebb, mint a 2016-ban mért. Ebből következik, hogy bár 1/3 részben a – Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeit karácsony tájékán felmelegítő – El Nino jelenség következménye a rekordnövekedésért, a maradék 2/3-ért mindenképpen az emberi kibocsátás a felelős.

A metán koncentráció emelkedése 2007 után indult be. Ezt feltehetőleg szintén az ember okozta, hiszen valószínűleg az örökké fagyott területek alól szabadultak fel – a globális felmelegedés hatására – metán-hidrát molekulák, melyek rögtön metánná alakultak. Egyes számítások szerint ez a gáz 22-szer olyan üvegházhatáseltolódást okoz, mint a szén-dioxid, bár ez utóbbi kibocsátása még mindig 200-szor akkora mint a metáné, így az éghajlat stabilitásának legnagyobb ellensége továbbra is a szén-dioxid.

„A párizsi megállapodást fokozottan be kell tartani,

különben nagyon gyors lehet a növekedés, és ebből rengeteg probléma származhat szerte a világon” – hangsúlyozta az éghajlatkutató.