A kérdést, amelyet egy magánszemély nyújtott be hitelesítésre az NVB-hez, úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?"

Az NVB június 22-i ülésén 6:4 arányban hozott döntésével megtagadta a kérdés hitelesítését, részben arra hivatkozva, hogy a kérdés az országgyűlési képviselőkre is vonatkozna, így viszont érintené az Országgyűlés személyi és szervezetalakítás szabadságát, amiről azonban nem lehet népszavazást tartani. Az NVB szerint a kérdés olyan összetett, a jelenleginél bonyolultabb eljárásrendet feltételez, amely értelemszerűen a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szervezeti hátterének újragondolását eredményezné, és adott esetben felvethető például új bizottság alakításának szükségessége.

Az NVB szerint a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének sem: nem egyértelmű, mit jelent a "rendszeres" vizsgálat, milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokkal kellene összevetni a vagyonnyilatkozatokat, emellett a kérdés olyan széles társadalmi körre írná elő az ellenőrzést, amelyek pontos köre a választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű.

Az NVB határozata ellen jogorvoslattal fordultak a Kúriához, amely kedden hozott végzésében megváltoztatta az NVB döntését és a kérdést hitelesítette.

A Kúria megállapította, hogy a kérdés ugyan az országgyűlési képviselőket is érinti, mivel a képviselői vagyonnyilatkozat ellenőrzési módjára vonatkozó szabályozás átalakítását célozza, de az

nem minősül személyi kérdésben való döntésnek.

Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és annak ellenőrzése nem a kérdés alapján kerül bevezetésre, a kérdés a már jelenleg is létező ellenőrzés módját illetően helyez kilátásba részben új szabályozást - szögezte le a bíróság.

A Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás nem érinti az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságát, egy eredményes népszavazás esetén a vagyonnyilatkozatok megalapozottságának vizsgálata a jelenlegi szervezeti keretek között, de más szervek bevonásával is lefolytatható.

A bíróság kiemelte: abban az esetben, ha a népszavazásra bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a kérdés hitelesítése nem tagadható meg a tiltott tárgykörre hivatkozással.

A bíróság megítélése szerint bár a kérdés számos jogszabályt, és széles társadalmi réteget érint,

ez nem befolyásolja a kérdés egyértelműségét.

A kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns, hogy a választópolgár pontosan ismerje a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyi kört, ugyanis a kérdés a vagyonnyilatkozat jogintézményéhez kötődik - írta a bíróság.

A Kúria szerint a "rendszeres" kitétel a kérdés kontextusában azt jelenti, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése nem lehet eseti, ad hoc jellegű, hanem az arra irányuló eljárást a jogalkotó által meghatározott időközönként rendszeresen le kell folytatni, így ez sem lehet akadálya a kérdés hitelesítésének.

A Kúria azt sem találta aggályosnak, hogy a kérdésben nem határozták meg pontosan, hogy a vagyonnyilatkozatok mely hatósági nyilvántartásokkal kerüljenek összevetésre, mert egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó hatáskörébe tartozik, hogy - a vagyonnyilatkozatok adattartalmának ismeretében - a vonatkozó hatósági nyilvántartások körét meghatározza.

A Kúria végzése jogerős.