Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Businessmen screaming into a megaphone at each other having an angry debate
Nyitókép: SIphotography/Getty Images

Bejelentést tettek az áprilisi választásokról

Hivatalosan megkezdődött szombaton az április 12-ei országgyűlési képviselő-választás kampányidőszaka, életbe léptek a kampányra vonatkozó szabályok.

A választópolgárok két hétig ajánlhatnak egyéni választókerületi képviselőjelölteket a parlamenti választásra.

A képviselőjelöltek legkorábban szombaton vehetik át az ajánlóíveket a választókerületi választási irodáktól és csak ezeken az íveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A választópolgárok gyakorlatilag "képviselőjelölt-jelölteket" ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt,

ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást,

és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.

A jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat. A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet vissza kell juttatniuk a választási irodába; annak, aki ezt elmulasztja, ívenként ezer forint bírságot kell fizetnie.

Politikai tevékenység

A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.

A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

A választási kampányidőszak végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó legfontosabb adatokat, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is, természetes személy kiadó esetén csak a kiadó nevének feltüntetése várható el a plakáton.

A Kúria joggyakorlata szerint csak az a plakát felel meg a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.

Kampányidőszakban a választási eljárási törvény szerint korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

Tilos plakátolni továbbá védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek február 11-ig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.

Média szerepe

Politikai reklámot - amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése - televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. Az országos közszolgálati médiaszolgáltatók kötelesek politikai reklámot közzétenni, míg a kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton 16 óráig kell jelezniük az NVB-nél, hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

Hatalmas pénzek

A korábbi szabályozástól eltérően a kampányfinanszírozási törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a jelöltek illetve a jelölő szervezetek mekkora összeget fordíthatnak a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikra. Az egyéni jelölteket a központi költségvetésből származó mintegy 1 millió 724 ezer forintos támogatás illeti meg a kampánytevékenységük támogatására.

A jelöltek felajánlhatják az államtól kapott pénzt pártjuknak.

A pártlistát állító pártok is jogosultak a központi költségvetésből támogatásra, a támogatás mértéke attól függ, hány jelöltet állítottak. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak állami támogatásra.

Nagygyűlések

Választási gyűlések szabadon szervezhetők, azonban a közterületen tartandó választási gyűléseket a rendőrségnek be kell jelenteni. A rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.

Címlapról ajánljuk

Itt a pontos árlista a horvát sztrádák fizetős szakaszairól

A 2026-os nyári főszezonban Horvátországban továbbra sem vezetnek be időalapú autópálya-matricát, így az autósoknak a megszokott fizetőkapus rendszerrel kell számolniuk. Bár a szabad áramlású, rendszámfelismerő és megállás nélküli elektronikus útdíjrendszer bevezetése napirenden van, a horvát kormány hivatalos tájékoztatása szerint a szakaszos átállás legkorábban 2026 őszén kezdődik meg, az új modell teljes körű élesedése pedig 2027. március 1-jére várható.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×