A fideszes politikus a méhészeti ágazat helyzetéről szóló jelentését ismertetve a lap hétfői számában úgy fogalmazott, a hamisított méz okozta anomáliák jelentik a legsürgetőbb kérdést. "Ezekben az élelmiszerekben semmilyen biológiailag értékes anyag nincs, hiszen a gyantaszűréssel az összes hasznos hatóanyagot is kivonják a mézből" - mondta.

A kínai mézimport lefedi az EU mézfogyasztásának a negyedét és az összes import 63 százalékát. Ennek köszönhetően a magyar akácméz felvásárlási ára három éve a felére esett, de a virágméz hazai piacán is hasonló tendencia figyelhető meg. Kínában ma 450 ezer tonna mézet termelnek a statisztika szerint, ami több mint a Föld legnagyobb méztermelői, az Európai Unió, Argentína, Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada termelése együttvéve - emlékeztetett.

A hamisított méz az EU belső piacán azokat az országokat sújtotta legfőképp, amelyek több mézet termelnek, mint amennyit az ott élők fogyasztanak, így exportra kényszerülnek. "Hazai szinten több mint húszezer méhészünk van, ők évente 22-25 ezer tonna mézet termelnek meg - ezzel a mennyiséggel Spanyolországot és Romániát követve a harmadikok vagyunk az EU-ban -, ennek 75 százalékát külföldön értékesítik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint a hamisított méz nagyarányú térnyerése miatt az EU-ban megtermelt méz mindössze 35 százalékát adták el" - hívta fel a figyelmet.