Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Hova viszik a Puskás-stadion romjait?

A Puskás Ferenc Stadion bontásával megbízott konzorcium cáfolja, hogy tiltott helyre szállították a létesítmény törmelékeit. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja szerint egyébként a munkálatok az ütemterv szerint haladnak.

Sajtóértesülések szerint a Puskás Ferenc Stadion bontásával megbízott konzorcium fellebbez az ellene indult eljárás miatt. Az RTL Klub úgy tudja, a Föld-Trans Kft. azzal védekezik, hogy az illetékes önkormányzat tudott arról, hogy a bontásból származó anyagokat hová szállítják.

A cég szerint nem is hulladékról van szó, hanem átminősített építőanyagról, amelyet a jövőben felhasználnak. A bontásból származó 9200 köbméter földet és 35 ezer köbméter darált betont ugyanis újrahasznosítják majd az új nemzeti stadion építésénél.

A múlt héten az Átlátszó.hu írt arról, hogy több száz köbméternyi hulladéktömeget találtak a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen. A festett beton formáiból derült ki, hogy a Népstadion maradványait vitték a Határ úti ingatlanra. Az Átlátszó szerint a Határ úti telephelyre semmilyen bontási anyagot nem szállíthattak volna.

Az oknyomozó portál riportjában arról is lehetett olvasni, hogy a környezetvédelmi hatóság már tud a dologról, fel is szólították a Föld-Trans Kft.-t, hogy szállítsa el a hulladékot, de fellebbezés miatt egyelőre áll az ügy.

Az Index úgy tudja, hogy a konzorcium 3,9 milliárd forintot nyert arra, hogy elbontsa a közben már épülő új Puskás-stadion helyéről a régi épületet, a több százezer tonna hulladékból 67 ezer tonna hasznosításáról és deponálásáról viszont maguk gondoskodtak.

Alapozás és az első falak

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja szerint egyébként a munkálatok az ütemterv szerin zajlanak. A KKBK a Magyar Időket arról is tájékoztatta, hogy az új Puskás Ferenc Stadion kivitelezője jelenleg alapozási munkálatokat végez, ezzel párhuzamosan megkezdődött a lépcsőházi falak építése is.

A szerződésben rögzített határidőre, 2019 őszén elkészül Közép-Európa egyik legnagyobb befogadóképességű, 67 ezer férőhelyes arénája.

Fürjes Balázs, egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy nem lehet csúszás a beruházásban.

„A szerződés szerint napi 142 millió forint plusz áfa kötbért kell fizetni minden egyes nap késedelemért, és amikor a szerződést aláírjuk, összesen 32 milliárd forintnyi bankgaranciát kell átadni, amit egyoldalúan beválthatunk a határidő és a minőség biztosítékaként, tehát elég erős ösztönzők vannak arra, hogy a kivitelező a határidőt tartsa.”

Öt városligeti Királydomb

A beruházási központ összesítése szerint az építkezés során 170 ezer köbméter földet mozgatnak meg a munkagépek, ami öt városligeti Királydombbal megegyező mennyiség. Mintegy 12 ezer tonna acélszerkezet felhasználásával épül meg a 67 ezer férőhelyes Puskás Ferenc Stadion, amely Magyarország legnagyobb magasépülete lesz.

Az új stadion ad majd otthont a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság négy mérkőzésének, emellett koncertek, konferenciák és egyéb kiemelt rendezvények helyszíne is lesz. Az aréna a legmagasabb UEFA-kategóriába tartozik majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×