– Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál – erről beszélt a Magyar Nemzet megkeresésére az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke.

• A közelmúltban országszerte több iskolában is felháborodást váltott ki, hogy nem a helyi tantestületek és a közösség által támogatott intézményvezető-jelöltek kinevezésére bólintott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
• Vitatott döntésre volt példa egyebek közt Algyőn, Makón, Keszthelyen, de a fővárosban is.

Horváth Péter elmondta, évente hozzávetőleg 800 intézményvezetőt neveznek ki a közoktatásban, ehhez képest tíz alatti a vitatott esetek száma. A magyarázat segítene megérteni a problémát azon sikertelenül pályázó intézményvezető-jelöltek számára, akik a jövőben is megméretnék magukat.

A lap felvetésére, miszerint elképzelhetőnek tartja-e a sajtóban forgó esetek kapcsán, hogy politikai motivációból utasítottak vissza egy-egy jelöltet, úgy válaszolt: találgatni nem akar, pontosan ezeket a vádakat oszlathatná el egy rövid indoklás.

– Egyfajta komisszárrendszert igyekszik a kormány kiépíteni, hiszen az iskolán keresztül a társadalom jelentős rétegét lehet elérni és befolyásolni. Ezért kellenek a hatalomhoz lojális igazgatók – ezt már Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke nyilatkozta. Úgy vélte, az igazgatói kinevezések feltételeit úgy kellene módosítani, hogy az iskolai tantestület, a szakmai munkaközösségek, a szülők és a diákönkormányzatok véleménye megkerülhetetlen legyen.