eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ez lenne a megoldás a közösköltség-tartozások kérdésére

Ez lenne a megoldás a közösköltség-tartozások kérdésére

Eltérő ítéleteket hozott a bíróság arról, hogy társasházi lakások adásvételekor kit terhelnek az elmaradt közös költségek. A kérdést a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vizsgálta, várhatóan a rendelet módosítását is kezdeményezni fogják.

Tömegesen indulnak bírósági perek közös költségek meg nem fizetése miatt. Ezeket az ügyeket a járásbíróságok és törvényszékek vizsgálják. A Kúriára még nem került ilyen ügy, ugyanis a perérték eddig hárommillió forint alatt volt – mondta a Kúria tanácselnöke. Harter Mária hozzátette: a társasházi jogvitákat egy joggyakorlat-elemző csoport vizsgálta, amelynek tagjai között nemcsak bírók, hanem ügyvédek, jegyzők és társasházkezelők is voltak.

A bírónő elmondta, a munkacsoport tagjai a 2014 és 2015 között jogerősen befejezett ügyeket vizsgálta meg. Ebből pedig az látszik, hogy

nem egységes a bírák álláspontja.

Volt olyan ítélet, amely az eladót és olyan is, amely a vevőt kötelezte az elmaradt közös költségek megfizetésére. Harter Mária szerint a vevőknek körültekintőbben kellene eljárniuk vásárláskor, de úgy látják, hogy

rendeletmódosításra is szükség van.

Az jelentene megoldást – tanácselnök szerint - ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jogszabályi feltételéül szabnák a hátralékmentesség igazolását. Ha ezt nem sikerül elérniük, akkor jogegységi határozatot hoznak, amely minden bíróra nézve kötelező – tette hozzá.

„Megkérdeztük a jogalkotó, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjét, hogy óhajtják-e a társasházi törvényt módosítani, beleírva, hogy az eladót vagy vevőt terhelje a hátralék. Azt mondták, záros határidőn belül nem tervezik. A Földművelésügyi Minisztériumot kértük, az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendeletébe írják bele, hogy az energetikai tanúsítványhoz hasonlóan a bejegyzés egyik feltétele legyen egy igazolás arról, hogy nincs közösköltség-tartozás.

Lakásvásárláskor el kellene kérni a közös képviselőtől az alapító okiratot, a szervezeti működési szabályzatot.

Egy gondos vevő mindezt megteszi, ha nem, előfordulhat, hogy a szerződéskötés után, átjegyzéskor derül ki, van tartozás. Ilyenkor merül fel a kérdés, kit terhel: azt, akinek a tulajdonlása alatt felmerült vagy az új tulajdonost. Mivel ezek hárommillió forint alatti tételek, a Kúria nem foglalkozhat ezeknek a vagyonjogi pereknek a felülvizsgálatával.”

2014-es adatok szerint kétmillió 600 ezer ember lakik társasházban, abból körülbelül fele Budapesten és Pest megyében. A társasházban lakók száma azonban évről évre nőni fog a lakópark építések miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×