eur:
392.82
usd:
366.69
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Lázár János: a magyarság nem előidézője, hanem áldozata trianonnak

Itt az ideje, hogy a szomszédjaink, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet trianonnak áldozata, nem pedig előidézője, és nem az elkövetője - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Szarvason, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.

Az nem járja, hogy Európa és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken, hagyjuk ezeket a régi dolgokat - fogalmazott a politikus a történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett elmondott beszédében.

"A magyar sebek akkor fognak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra. Ha a szomszédos államok vezetői, és persze a közös Európa dolgában illetékes politikusok végre megértéssel és tisztelettel fordulnak a magyarok nemzeti érzékenysége felé. Ha végre megadják a tiszteletet minden magyar embernek" - mondta Lázár János.

A miniszter utalt arra, hogy közeleg a trianoni békediktátum 100. évfordulója.

Ez pedig nem a felejtésre ok, mert mi nem felejtünk. Az évforduló arra ok, hogy végre rendezzük közös dolgainkat, hogy Magyarország és a magyarság jóvátételt, ha nem anyagi, hát legalább erkölcsi jóvátételt kapjon a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságáért, aminek ez a nép a legnagyobb kárvallottja volt, és bizonyos értelemben a mai napig az is maradt - hangoztatta.

"Nem akarunk határrevíziót, és pláne nem etnikai feszültséget (...), újabb háborúkat Európában, vagy bárhol a világban" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, "ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrjük a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését, meggyalázását. Igenis, ma is mondhatjuk: Igazságot Magyarországnak!"

Babák Mihály (Fidesz-KDNP), Szarvas polgármestere köszöntőjében attól óvott, hogy "második Trianon" következzen. A migrációs válságról beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy "napjainkban ismét meg kell védenünk hazánkat, szülőföldünket".

Zalai Mihály, a Békés megyei önkormányzat elnöke arról szólt, hogy 1919-ben a megszálló román csapatok valósággal kifosztották Békés megyét, és majdnem sikerült elérniük, hogy a román határ a Tiszáig terjedjen. Mint a Partiummal szomszédos megye vezetője azt hangsúlyozta, "amíg itt élünk, addig felelősek vagyunk minden magyarért a Kárpát-medencében".

Szabó Ödön, a partiumi Bihar megye parlamenti képviselője azt emelte ki, hogy a határon túlra szakadt magyarság másképpen éli meg a mindennapokban a trianoni tragédiát, és annak hatását, de óriási támasz számukra, hogy érzékelik: az anyaország velük van.

A megemlékezés előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak a város Evangélikus Ótemplomában.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×