Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Orbán: nem vagyunk balhés ország

Orbán: nem vagyunk balhés ország

A déli határon elkészült kétsoros kerítésrendszerrel hosszú időre biztosított a magyar emberek biztonsága - mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A kerítésrendszer - amelyet pénteken adnak át - bármilyen embertömeg feltartóztatására alkalmas, gyakorlatilag nem lehet áthatolni rajta - jelentette ki a miniszterelnök.

Jelezte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság, Soros György és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támadás alá vették a magyar migránsszabályozást, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, változtasson a jogi előírásokon, és engedje be az illegális migránsokat.

Két támadás

Kérdésre válaszolva a kormányfő azt mondta: Soros György azért vált közellenséggé, mert kétszer is megtámadta a pénzügyi rendszert Magyarországon. 1994-ben meg akarta szerezni az OTP-t, de Horn Gyula akkori kormányfő sarkára állt az SZDSZ-szel szemben, és megállította – fejtette ki. Ezen kívül a hitelválság idején is támadást intézett.

Nem vetődött fel, hogy Brüsszelben összefut egy kávéra Sorossal.

"Nem arról van szó, hogy ki, kivel iszik kávét vagy sörözik. Hanem arról, hogy az EU vezetői hivatalos helyiségeikben, a nyilvánosság előtt fogadták Soros Györgyöt" - utalt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és az üzletember csütörtöki találkozójára.

Soros Györgyöt ismét tehetséges spekulánsnak nevezte, de hangsúlyozta: Magyarország szembenáll a kaszinókapitalizmussal, amikor valaki úgy gazdagodik meg, hogy másokat tönkretesz, és nem érti, miért ajnároznak az EU-ban egy ilyen embert.

Ha megtámadják Magyarországot, akkor a miniszterelnöknek oda kell mennie,

ez a helyszín legutóbb az Európai Parlament volt – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint a politikai természetű vitát majd egy jogi követi az Európai Bizottsággal.

Az eddigi tapasztalatok alapján elhúzódó vitára számít a miniszterelnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy mi nem a “balhés és vitatkozó országok” közé tartozunk. Németországnak több mint 50, Magyarországnak több mint 20 vitája van a testülettel.

A CEU-ügyben a kormányfő arról beszélt, hogy Soros György magyarországi egyetemének ügyei átláthatatlanok, "jogi zűrzavar" van, a kormány viszont átlátható helyzetet szeretne teremteni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság szerint sem az oktatás szabadságáról, hanem pénzügyi kérdésekről van szó. Magyarország áll a tárgyalások elébe – közölte.

Költségvetés

Beszélt arról is, hogy a munkából élő emberek költségvetése lesz a 2018-as büdzsé, amelynek javaslatát jövő kedden terjesztenek a parlament elé. A fő intézkedések közül kiemelte a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér emelésének folytatását, a két gyermek után járó családi adókedvezmény mértékének növelését, továbbá az éttermi szolgáltatások, az internet és a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését. A munkát terhelő adók is csökkennek, és "a teljes foglalkoztatottságot meg fogjuk közelíteni" - mondta, hozzátéve, hogy a korábban meghirdetett életpályamodelleket is végigviszik.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×