A külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége hétfő esti ülésén. 

A kivételes eljárásban tárgyalt javaslathoz - amelyről így már várhatóan kedden szavaz a Ház -, a bizottság egy olyan változtatást tett, amely szerint ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

• Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni.
• A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében.

A feltételeket nem teljesítő intézmények

már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat,

ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.

"Nem fog megszűnni a KEE"

A bizottság előtt Palkovics László oktatási államtitkár - Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt - azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést.

Kijelentette: azt a problémát, hogy az anyaországbeli képzés hiányában jogszerűen működik-e a külföldi egyetem Magyarországon, már 1993-ban Mádl Ferenc akkori oktatási miniszter felvetette, az egyetem magyarországi engedélyezéséről szóló döntés előkészítésekor.

Folyamatosan növekszik a tiltakozók száma

Ugyancsak hétfő este tette közzé állásfoglalását a Magyar Rektori Konferencia, amely szerint éppen hogy későbbre kellene tolni a törvénymódosítás életbe lépésének időpontját. Álláspontjuk szerint jogos igény a szabályozás, de az nem vezethet magas színvonalú intézmények bezárásához. A rektori konferencia a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával kiegészülve tárgyalt, érveik itt olvashatók.

A parlamenti pártok hétfőn egyhangúlag támadták a kormányt a törvényjavaslat miatt, parlamenti tudósítónk összefoglalójában olvashatják a pártok különböző álláspontjait.

Egyetemi és pedagógusi támogatást is kapott a CEU: nyilatkozatban állt ki az intézmény mellett hétfőn az ELTE egyetemvezetése és az intézmény doktorandusz önkormányzata. Kiemelték: az intézmény a magyar felsőoktatás pótolhatatlan része és az is kell, hogy maradjon. 

Minden Magyarországon működő, az oktatásban és tudományos téren sikeresen teljesítő, tevékenységével hazai és nemzetközi elismerést kivívó felsőoktatási intézmény hozzájárul a magyarországi felsőoktatás megbecsültségének javításához, versenyképességének növeléséhez - írta közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

Erdély is összefogott a CEU-ért: Száz erdélyi magyar egyetemi oktató, kutató és véleményformáló kéri egy hétfőn nyilvánosságra hozott nyílt levélben Balog Zoltán minisztert, hogy vonja vissza a Közép-európai Egyetem (CEU) működését veszélyeztető törvénymódosítási javaslatot.

Vasárnap a szervezők szerint tízezren tüntettek a Közép-európai Egyetem mellett.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!