Idén januárra ígérték, de még mindig nem látott napvilágot a Nemzeti Alaptanterv új változata. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: sok egyeztetésen és belső vitán van túl a koncepció.

"Elkészült egy anyag, ami a kormány elé kerül a napokban.

Ez alapján tud elkezdődni néhány jelentős elvi döntés meghozatalát követően az a szakmai munka, amelynek során kidolgozzák mind a nemzeti alaptantervet, mind a kerettantervet" - számolt be a helyettes államtitkár.

Maruzsa Zoltán az OECD elemzéseit emelte ki, mint amiket figyelembe vesznek az új NAT megalkotásánál.

"Nyilván a legjelentősebb és legnagyobb figyelmet kapó mérés a Pisa, amely szövegértést és matematikai kompetenciákat mér elsősorban, és ilyen értelemben tényleg egy alapmérésnek tekinthető. Azzal együtt, hogy leginkább ezen kompetenciák alkalmazási képességeire koncentrál" - jelezte Maruzsa Zoltán.

Ugyanakkor hozzátette: ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre,

hagyományosan igaz volt a magyar köznevelés rendszerére, hogy tudást ad át, és kevésbé a tudás alkalmazását.

"Tehát ez nem az elmúlt három év, hanem az elmúlt öten év alapproblémája" - hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár szerint például az idegen nyelvek esetében is a nyelvtant tanítják, és kevésbé a kommunikációt.

"A Pisa felmérést és az ebből levonható következtetéseket igyekszünk fokozottabb mértékben figyelembe venni az új NAT esetében,

és természetesen az országos kompetenciaérés eredményeire is építeni kívánunk. De az elmúlt években azért nem feltétlenül a PISA-eredményesség volt a szempont" - fogalmazott a köznevelésért felelős helyettes államtitkár.

Maruzsa Zoltán hozzátette: Magyarországon a művészeti képzéseknél magasabb elvárásokat fogalmaznak meg, mint a távol-keleti államokban. A mindennapos testnevelés jótékony egészségügyi hatásai pedig évek vagy évtizedek után jelentkezhetnek.