Orbán Viktor sajtónyilatkozatában azt mondta: "ha a belső problémáink az unión belül nem fognák le a kezünket, és nem lassítanának bennünket, Montenegrónak már lényegében az előszobában vagy egyetlen lépésre kellene lennie csak a teljes jogú tagságtól". A magyar kormány azt tartaná igazságosnak, elvszerűnek és kívánatosnak, ha Montenegró mihamarabb kapcsolódhatna az EU-hoz - erősítette meg.

Emlékeztetett arra is, hogy Montenegró NATO-tagságát már csak négy tagállamnak kell ratifikálnia.

Magyarország "elvi alapon, a történelmi sorsközösség okán a kezdetektől fogva" támogatta Montenegró EU- és NATO-tagságát - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: a kontinens békéje és biztonsága nem hozható létre a Balkán békéje és biztonsága nélkül, ez pedig csak az EU- és NATO-tagságon keresztül képzelhető el.

A pénteki tárgyalást barátinak és sikeresnek minősítő kormányfő hangsúlyozta: a két ország kapcsolatát semmilyen nehézség nem terheli, Magyarországon sikeres országként tartják számon Montenegrót, ahová több komoly beruházás és sok turista érkezett Magyarországról.

A magyar befektetések Montenegróban kifejezetten sikeresek - folytatta, jelezve, hogy az előttünk álló évtized a magyar tőkebefektetések évtizede lesz a Balkán térségében, Montenegró pedig kiemelt célpont ebből a szempontból.

Orbán Viktor végül jelezte, elfogadta montenegrói kollégájának Podgoricába szóló meghívását.

Dusko Markovic megköszönte az országa EU- és NATO-integrációjának eléréséhez nyújtott magyar kormányzati támogatást.

Jelezte, arra számítanak, hogy hamarosan a még hátralévő négy ország is ratifikálja NATO-csatlakozásukat, és így az észak-atlanti szövetség májusi csúcstalálkozóján már a 29. tagállamként vehetnének részt.

Az EU-integrációról szólva Dusko Markovic a legfontosabbnak azt nevezte, hogy ne lassítsák a csatlakozási folyamatukat.

Kormánya külpolitikájának fő céljaként a békés szomszédpolitikát jelölte meg, hozzáfűzve, hogy erősíteni akarják a nyugat-balkáni együttműködést, a párbeszéd hívei.

A magyar-montenegrói kapcsolatokat a miniszterelnök elsőrendűként jellemezte, szorgalmazva, hogy mielőbb ülésezzen a két ország közötti gazdasági vegyes bizottság. Támogatóan szólt arról a lehetőségről, amely alapján 45 millió eurós eximbanki forrást kaphatnak vállalkozásfejlesztésre.

A nyilatkozatok előtt a miniszterelnökök jelenlétében három megállapodás is született. Az egyik a két főváros, Budapest és Podgorica közötti közvetlen légi járatról szól, ezt magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá, Orbán Viktor miniszterelnök szerint pedig akár már tavasszal megindulhat ez a járat.

A másik egyezmény egy egyetértési nyilatkozat volt a belügyminisztériumok közötti együttműködésről, ezt a magyar kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte.

Végül ugyancsak a két belügyminiszter írta alá a Magyarország és Montenegró közötti, a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők visszafogadásáról szóló, az Európai Közösség és Montenegró közötti megállapodás végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyvet.