Orbán Viktor miniszterelnök októberben egy budapesti konferencián jelentette be, hogy munkaszüneti nap lesz nagypéntek.
„A reformáció emlékévét a kormány részéről alkalmas pillanatnak látjuk, hogy a
nagypéntek méltó megünneplését
úgy segítsük elő, hogy azt munkaszüneti nappá nyilvánítjuk.”
Nagypéntek a húsvétot, a legrégebbi és a legnagyobb keresztény ünnepet megelőző három nap egyike. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő. Nagycsütörtökön, nagypénteken, nagyszombaton és húsvét vasárnap emlékezik meg a keresztény világ Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Sándor Ildikó néprajzkutató korábban az InfoRádióban elmondta, a paraszti társadalomban nagy hagyománya volt a nagypénteknek.
„A paraszti hagyományban ünnepnap volt, és minden más ünnepnaphoz szigorú tilalom társult; nem volt szabad semmilyen munkát végezni. A vallásukat gyakorló, keresztény emberek számára ez
ma is nagyon fontos, kiemelkedő nap.
Nagypéntek az év egyetlen olyan napja, amikor nincs szentmise a katolikus templomokban – közölte Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára.
„Olyan szertartás van, ami Jézus halálára emlékezik. Ilyenkor keresztutat szoktunk járni, ahol végiggondoljuk, lélekben végigjárjuk azokat az eseményeket, amelyeket Jézus közvetlenül a halála előtt élt meg, amíg szenvedett.
A szenvedő Jézussal való közösség hatja át az egész nap lelkületét.”
Máté Tóth András valláskutató szerint, ha munkaszüneti nap lesz nagypéntek, többen mennek majd templomba.
„A húsvéti szertartások látogatottsága Magyarországon húsz százalék körül lehet. A kereszténységben a húsvéti szertartások pénteken kezdődnek el, tehát a
pénteki szertartáslátogatásnak kicsit nagyobb lesz az esélye.”
Elkezdődött annak a törvényjavaslat-csomagnak az általános vitája a Parlamentben, amelyben az egyik módosítás szerint nagypéntek már ebben az évben, április 14-én munkaszüneti nap lenne.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását. Az előterjesztés hétfői, parlamenti ismertetésekor elmondta:
ontos lépés lenne az ország, a nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában, és nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét.