Kovács László elmondta, kétfajta betegút van, az egyik a klinikai, ami a kórházakban a feladatok, a technológiák, a tevékenységek egymásutániságát jelenti. Ez szorosabb és néha működik is, bár a kórházi fertőzések azt mutatják, ez is igencsak gyengélkedik – tette hozzá a Betegút Egyesület kommunikációs elnökhelyettese. A normál betegút az, amikor az emberek elmennek orvoshoz, kicsit komolyabb probléma esetén sorban kell állniuk, nem is keveset a szakorvosnál és a kezeléseknél is.

„Elég drasztikus várakozási idők vannak szinte bármilyen vizsgálatra. Orvoshiány, költséghiány, túlterheltség okozza mindezt.”

A Betegút Egyesület kommunikációs elnökhelyettese kiemelte, ez zavaró a betegek számára, ráadásul ez idő alatt az állapotukban jelentős: komoly és negatív változás is beállhat. Kovács László hozzátette, az pedig már tényleg nagyon nagyon hosszú lehet, mire akár meg is műtik őket.

„Sokan érdeklődnek nálunk laboratóriumi és diagnosztikai lehetőségekről, specialistákról, hova kell menni, bizonytalanok. Ez is mutatja, hogy a betegút nem megfelelően működik, tőlünk kérnek tanácsot, segítséget a következő lépésről, pedig az a szakorvosi rendelőnek lenne a feladata.”

A Betegút Egyesület kommunikációs elnökhelyettese kijelentette, orvosok, közgazdászok bevonásával munkacsoportot kell létrehozni, hogy megvizsgálják, hogyan lehet pótolni az elvesztett humánerőforrást.

„Javaslatot teszünk, hogyan változtassák meg az orvosképzés rendszerét, hogy a második-harmadik évfolyamosok be tudjanak szállni a rendszerbe, például kórházakban, szakorvosi rendelőkben vagy körzeti orvosok mellett asszisztensként végezhetnék el azokat a feladatokat, amelyek a külföldre távozott orvosok hiányából fakadnak.”