Infostart.hu
eur:
379.78
usd:
322.16
bux:
130518.63
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya

Csaba László: lényegesen nagyobbak a kockázatok

Csaba László közgazdász nagyfokú bizonytalanságot lát az idei, a kormány által várt gazdasági növekedésben. Az egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: leginkább külső tényezők és a kiszámíthatatlan törvényi szabályozás járulhat hozzá a negatív forgatókönyvhöz.

Bizonytalan környezetben, erősödő dollár mellett az olcsó energia egy energiaszegény országban megszűnik – vázolta fel az idei kilátásokat az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László.

„És akkor itt van még az a fajta bizonytalanság, ami részint a politikából, részint a pénzügyi folyamatokból adódik, ami az árfolyam-ingadozásokon keresztül játszhat szerepet. Ehhez jön még hozzá az, amit minden érdekképviselet panaszolni szokott, hogy nem kiszámítható a szabályozás. Mindezt egybevéve úgy látom, hogy lényegesen nagyobbak a kockázatok. Ezek túlnyomó része külpiaci, de azért a belső jellegű kockázatok is fennállnak” - mondta a közgazdász.

Az egyetemi tanár arról beszélt, hogy a kormány által kidolgozott úgynevezett gyors döntések a kiszámíthatatlanságot is jelentik.

„Kellene találni egy olyan biztonsági területet, és készíteni mind a háztartások, mind az országos politika, mind a cégek szintjén, hogy mi történik akkor, ha mégsem a legderűlátóbb forgatókönyv valósul meg” - javasolta a közgazdász.

Csaba László jó irányú üzenetnek nevezte a kormány részéről, hogy fedezetet teremt a béremelésekhez és a járulékok, adók csökkentéséhez. Szerinte ehhez nyugodtabb, kiszámíthatóbb kormányzást kellene párosítani.

„Az ország megítélése rosszabb, mint a gazdasági mutatói. Ez gond lehet egy olyan időszakban, amikor a bizonytalanság válik a pénzpiacokon meghatározó lélektani tényezővé. Tehát jobb kommunikáció, ami talán egy kevésbé önbizalommal teli, a másik felet jobban meghallgató, azonos nyelvet beszélő közlésmód lenne jobb. Az elmúlt időszakban talán túlságosan gyakran hangzottak el kijelentések és értékítéletek. A nemzetközi pénzvilágban teljesen szokatlan az, hogy egymást minősítsük” - fogalmazott Csaba László.

A közgazdász úgy fogalmazott, hogy bizalomerősítő lenne az unalmas, szakszerű gazdasági kommunikációhoz való visszatérés.

Franciaországra kell figyelni idén

A németországi szövetségi választás nem, a franciaországi voksolás azonban érdemben befolyásolhatja az európai gazdasági kilátásokat 2017-ben - mondta Csaba László közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában.

A világgazdaságnak lassuló növekedéssel kell számolnia 2017-ben, de jelentős válsághelyzetek várhatóan nem alakulnak ki

– mondta az akadémikus, hozzátéve, Németország a választások után sem szab korlátot a magyar gazdaság bővülésének.

„Azt hiszem, hogy Németországban a megkezdett folyamatoknak a folytatására lehet számítani: érezhető gazdasági növekedés, öt százalék alatti munkanélküliség, több lehet az állami költségvetésben, visszafogott állami költekezés. Ennek következtében azt hinném, hogy a különösen a magyar szempontól fontos területeken, tehát Baden-Württembergben és Bajorországban az 5-6 százalékos gazdasági növekedés fennmarad. Ilyen értelemben nem ők lesznek a korlátjai, hanem a többi nyugat-európai ország a magyar növekedés bővülésének. Németországot stabilizáló tényezőnek tekintem” - fogalmazott a közgazdász.

Ezzel szemben Franciaországban nagyban függ a gazdaságpolitikai irány a választások eredményétől

– mondta Csaba László, aki szerint nem kizárt, hogy a radikális jobboldal nyeri a voksolást.

„Én a gazdasági és társadalmi reformok iránt nyitottabb Franciaországot várnék, aminek a gazdasági teljesítménye egy-két éven belül inkább javul, mint romlik” - véli az egyetemi tanár.

Csaba László szerint az eurozónát nem fenyegetheti veszély 2017-ben sem.

„Azt gondolom, hogy az eurózónához olyan erős gazdasági, politikai, intézményi érdekek kötődnek, hogy fent fog maradni. Kell számolni természetesen azzal, hogy mi történik, ha Le Pen asszony alakít kormányt. De azt gondolom, hogy ő sem vezetné ki Franciaországot az euróövezetből, hiszen Franciaország a haszonélvezője ennek az együttműködésnek”- indokolta a közgazdász.

Nagyon kockázatos lenne, ha valóban nem történne semmi a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás ügyében, ami a szabályalapú nemzetközi együttműködés megerősítését hozhatná, ez nem pusztán egy kereskedelmi megállapodást.

Csaba László szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök korábbi kijelentései ellenére az új washingtoni adminisztráció várhatóan nem állja útját a megállapodásnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: átállítjuk a gazdaságot családalapú működésre

Orbán Viktor péntek reggel: átállítjuk a gazdaságot családalapú működésre

A miniszterelnök szerint Brüsszelben „epét hánynak a 14. havi nyugdíjtól”, a magyar kormány viszont akkor sem adja ezt a pénzt sem a multicégeknek, sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Nyilatkozott Donald Trump lehetséges budapesti útjáról és a befektetők véleményéről is az 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal kapcsolatban. Szerinte aki azt mondja, orosz gáz vagy olaj nélkül fenntartható a rezsicsökkentés, az hazudik.

Kijev polgármestere: ezen a télen már nem lesz fűtés 1100 tömbházban

A tél hátralevő részében fűtés nélkül marad Kijevben több mint 1100 lakótömb – közölte Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere Telegram-oldalán. A folyamatos orosz bombázások tönkretették az infrastruktúrát, és nem tudják kellő tempóban újra és újra megjavítani.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba: soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a lakásvásárlók előtt

Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba: soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a lakásvásárlók előtt

Fontos, eddig eldöntetlen kérdések látszanak tisztázódni a március 1-jén hatályba lépő társasházi építményi jog alkalmazásával, vagyis a „tervasztalon lévő lakások” hitelezésével kapcsolatban. A lakásfejlesztések során az Otthon Start és a CSOK Plusz lakáshitelek is folyósíthatók lennének már a használatba vételi engedély megszerzése előtt is egy most megjelent rendelettervezet értelmében. Üröm az örömben, hogy az állami kamattámogatást viszont csak az engedély után kapnák meg a hitelfelvevők, vagyis addig piaci kamatot kellene fizetniük. A tervezet a szakaszos finanszírozás lehetőségének a bevezetéséhez igazítja az értékbecslés szabályait, és a vevői oldal érdekében előírja egy óvadéki számla beiktatását is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×