Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Farkas Flórián: "nincs mitől félnem, nem bujkálok"

Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom elnöke nem tervezi, hogy visszavonul az ellenzék támadásai miatt. "Nincs mitől félnem, nem bujkálok" - nyilatkozott a Magyar Időknek.

A lap szombati számában publikált interjúban kifejtette: nemcsak személyét, hanem az egész cigányságot támadják, próbálják megosztani őket. Úgy vélekedett, hogy a "hadjárat" az önkormányzati választás után kezdődött, miután a Lungo Drom mindenhol nagyon komoly eredményt ért el, ahol jelöltet állított.

"A Fidesz körülbelül 3500, mi pedig 2400 helyet fogtunk, míg az utánunk következő Jobbik csak 468-at. Ez azt jelenti, hogy sikerült a magyarországi cigányságot egy saját közösségi érdekeit felismerő és azt képviselő, kikerülhetetlen politikai tényezővé szervezni" - mondta.

Hozzátette, mindehhez egy sikeres felzárkózási program párosul, amelyet a kormánnyal együttműködésben hajtanak végre, míg az előző kormányok romastratégiája abban merült ki, hogy segélyen tartották a cigány közösségeket, hogy azok minél kiszolgáltatottabbak legyenek az aktuális hatalomnak. "Ezért is ütnek minket!" - jelentette ki.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) működése Farkas Flórián szerint nem kerülhet veszélybe amiatt, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) úgy határozott, visszafizetteti az ORÖ-val a Híd a munka világába programra felvett 1,6 milliárd forintot.

"Ha a szervezet jól gazdálkodik, a működéssel sem lesz gond. Az viszont elképzelhető, hogy a visszafizetés menetét újra kell gondolni. Meg kell vizsgálni, hogy milyen konstrukcióval, átütemezéssel lehet könnyíteni a helyzeten" - reagált arra, hogy az a hír járja, nem tudják teljesíteni, amit az Emmi elvár tőlük.

A képviselő szerint a Híd a munka világába program akkor romlott el, amikor összeférhetetlenség miatt lemondott az ORÖ elnöki posztjáról. A projekt akkor rossz kezekbe került - mondta.

Arra a kérdésre, valóban súlyos gondot okoz-e az oktatásban a szegregáció, kifejtette: amióta a cigányok is demokratikusan választhatnak maguknak vezetőt, és megvannak azok a fórumok, ahol kifejezésre tudják juttatni a véleményüket, az önjelölt jogvédők kora lejárt. Azok a szervezetek, amelyek ezekben az ügyekben felszólaltak, nem is a cigányság képviselői, csak a botránykeltésben érdekeltek. "Sajnos, időnként eredményesek, mint a kaposvári iskola ügyében. Jómagam Balog Zoltán miniszter úrral értek egyet, aki kiállt a huszártelepi iskola mellett" - mondta.

Arra a felvetésre, hogy egy kiszivárogtatott hangfelvétel szerint neki is szerepe volt Hegedűs Istvánnak, a ORÖ volt elnökének megbuktatásában, közölte: Hegedűst nem buktatta meg senki, lemondott tisztségéről. Az ORÖ-ba kétharmaddal bekerült Lungo Drom elnökeként azonban természetesen figyelemmel kíséri a szervezet munkáját, és odafigyel a szervezet képviselőire - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×