Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Egyelőre nem emelik ki a Dunában lévő bombát

Csak napok múlva, a hatósági engedélyek beszerzése után próbálják meg kiemelni a tűzszerészek azt a vélhetően amerikai világháborús bombát, ami a Rákóczi hídnál van a Duna medrében - mondta az InfoRádióban Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredének parancsnoka.

A tűzszerész parancsnok elmondta, az ipari búvárok csatornatisztítás közben találtak egy, vélhetően amerikai légibombát, amiről felvételt készítettek.

„Ez a Duna 1642 és 43-as folyamkilométere közötti területen fekszik, a Rákóczi hídtól déli irányban nagyjából 100-130 és a Csepeli partoldaltól befelé szintén 100-120 méteren, 7,5-8 méteres mélységben van feltételezhetően az eszköz. Tegnap a helyszínen lévő hajó 8 m/s vízsebességet mért, illetve egy nyugat-keleti irányú, olyan erős oldalszél volt, hogy azt az úszóplatformot, ahonnan a búvárok a merülést végrehajtották volna, nem lehetett biztonságosan rögzíteni, ezért nem engedélyeztem a merülés végrehajtását” - fogalmazott Csurgó Attila ezredes.

A tűzszerész parancsnok elmondta, a bomba be van ágyazódva a mederben, amíg nem mozgatják, biztonságos.

„A hatóságokkal kell egyeztetnünk, az eszköz eltávolításához szükségünk van egy, a pillérhez rögzített pontra, ami fix pontot ad a búvárnak a keresés közben, ahhoz mindig vissza tudjon térni. Az engedélyek megszerzéséhez biztos, hogy néhány napra, akár egy hétre is szükség van. A hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy mely pillérhez mekkora súllyal mit köthetünk” - mondta Csurgó Attila ezredes.

A Rákóczi hidat tegnap sem zárták le, csak akkor fogják, miután megtalálták, beazonosították és megmozgatják az eszközt – mondta el a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredének parancsnoka.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×