eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Kövér: nagyobb szerep kell a nemzeti parlamenteknek

Az eddigi keretekhez képest nagyobb szerepet kell kapniuk az európai uniós döntéshozatalban a nemzeti parlamenteknek, mivel csak rajtuk keresztül lehet számon kérni az európai intézmények tagjait, vezetőit - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Pozsonyban, az uniós tagállamok parlamenti elnökeinek találkozóján a magyar közmédiának nyilatkozva.

A júliusban kezdődött szlovák uniós elnökség keretében tartott informális találkozón a nemzeti parlamentek jelenlegi szerepe mellett olyan témák is terítékre kerültek, mint az EU egységét veszélyeztető tényezők, ezen belül az uniót érintő bizalmi válság.

Kövér László a találkozón elhangzottakat felidézve rámutatott: több olyan javaslat is volt, amelyek a nemzeti parlamentek ellenőrző szerepének erősítését célozzák. Kifejtette: francia részről elhangzott az a javaslat, miszerint az úgynevezett zöldlapos eljárás bevezetése révén a nemzeti parlamentek kapjanak lehetőséget jogalkotás kezdeményezésére, valamint az is, hogy bővítsék ki azt az időtartamot, amely a nemzeti parlamenteknek rendelkezésére áll annak vizsgálatára, hogy egy adott uniós jogalkotási kezdeményezés sérti-e a tagállami kompetenciákat.

"Ebben azért nem voltunk eddig sikeresek, nemzeti parlamentek, mert nagyon szűk, 8 hetes határidő áll rendelkezésre, hogy megvizsgáljunk egy adott esetben nagyon bonyolult európai jogalkotást" - világított rá Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke az uniót érintő bizalmi válság témája és annak kiváltó okai kapcsán rámutatott: érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós intézmények betartják-e a saját maguk által hozott kötelező szabályokat, illetve betartják-e azokat a döntéseket, amelyeket számukra írnak elő mások. Kövér László kiemelte: az uniós intézményekkel szembeni bizalmi válság egyik oka az is, hogy míg a nemzeti parlamentek képviselői közvetlenül számon kérhetőek, ez az uniós intézmények vezetőiről nem mondható el, amit egyebek mellett a nemzeti parlamentek szerepének erősítésével lehetne orvosolni.

Hasonlóképpen vélekedett a kétnapos informális találkozóról az azt lezáró sajtótájékoztatón Andrej Danko szlovák parlamenti elnök. Elmondta: a találkozó olyan projektnek alakult, amely hozzásegíthet az EU problémáinak megoldásához, s fő üzenete az, hogy az unió reformálásához, modernizálásához a nemzeti parlamentek is szeretnének hozzájárulni.

A szlovák házelnök hozzátette: a találkozón sikerült megnevezni a fájó témákat, de azokról is szót ejtettek, amelyekben a résztvevők egységes állásponton vannak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×