„Az utóbbi egy-két évtizedben több idegenhonos, és egész nagyméretű poloska is megjelent Magyarországon” - közölte Szövényi Gergely.

Elmondta, hogy bár ez a jelenség most még újnak tűnik, kénytelenek leszünk hozzászokni ehhez a helyzethez.

„Annak, hogy ilyenkor látjuk őket a leggyakrabban, az az oka, hogy ahogy beköszönt az őszies idő, a poloskák elkezdenek maguknak telelőhelyet keresni” - indokolta az ELTE Biológiai Intézetének adjunktusa.

„A zöld vándorpoloska az egyik leggyakoribb faj, amivel manapság például Budapesten tömegesen találkozhatunk. Ez az egyébként afrikai eredetűnek tartott poloska a trópusi, szubtrópusi vidékeken már világszerte elterjedt, és érdekes módon az utóbbi egy-két évtizedben elindult északnak” - számolt be a szakember.

„Mondhatjuk, hogy ez a klímaváltozás miatt van, amely lehetővé teszi, hogy itt megtelepedjenek. De az ember nemcsak a klímát változtatja meg, hanem egyre többet utazik is, és egyre több kertészeti növényt importál Olaszországból, Spanyolországból. Valószínű, hogy az ilyen szállítmányokkal érkeznek” - indokolta Szövényi Gergely.

„A zöld vándorpoloskát 2000-ben észlelték először Magyarországon, de az utóbbi 4-5 évben kezd nagyon feltűnővé válni a jelenléte. Ez nem egy egyedi jelenség, sőt, nem is csak a poloskák körében ismert. Az amerikai lepkekabóca majdnem ezekkel a poloskákkal egyszerre érkezett, és ugyanúgy szipókás rovar. De ugyanitt említhetem a harlekinkaticát is” - sorolta az adjunktus.

A szakember elmondta, hogy a poloskafajok és a lepkekabóca is káros a növényekre, mert a szívóhatásukkal táplálékot vonnak el a növényektől, ráadásul nagyon sokféle növényt hajalmosak megkóstolni, és azokon elszaporodni. Önmagában ezzel is kárt okoznak a növényzetben, ám emellett már több fajról – köztük a zöld vándorpoloskáról is – bebizonyosodott, hogy a növényi vírusok átvitelében is szerepet játszhatnak.

„Ha a lakásban lévő poloskát nagyon óvatosan megfogjuk, vagy egy pohárba, gyógyszeres fiolába betessékeljük egy papírlap segítségével, akkor talán nem ereszti ránk a bűzmirigyének a váladékát, utána pedig kiereszthetjük az ablakon” – tanácsolta Szövényi Gergely, aki hozzátette, előfordulhat, hogy visszatalál a poloska a lakásba.

„Kevésbé humánus módszer az elpusztításuk, bár én nem javasolnám senkinek a rovarirtó-szerek túlzott használatát a lakásban, mert magunkat is ugyanúgy mérgezzük vele. Léteznek a mezőgazdaságban csalogató feromonos csapdák is, de nem tudok róla, hogy lakásokban is használnának ilyet” - tette hozzá az ELTE Biológiai Intézetének adjunktusa.